Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia a II. Vatikáni Zsinat utáni tanítóhivatali megnyilatkozásokban
DOLHAI LAJOS Az Eucharisztia a II. Vatikáni Zsinat utáni tanítóhivatali megnyilatkozásokban 2020-ban Budapesten lesz az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus, amely a teológusok számára is jelentős esemény. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elvárása szerint a találkozó fő témáját egy teológiai bizottságnak kell kidolgoznia, és a kongresszus ünnepélyes hete előtt egy nemzetközi teológiai kongresszust szokás rendezni az Eucharisztiáról, mégpedig azokra a szempontokra figyelve, amelyet a kongresszus jelszava különösen is hangsúlyozni akar. Az előkészület jegyében, azt segítendő, érdemes áttekintenünk azokat a tanítóhiva- tah megnyilatkozásokat, amelyek a II. Vatikáni Zsinatot követően jelentek meg.1 Meglepő lehet számunkra, hogy a Tanítóhivatal rendes megnyilatkozásaiban gyakran találkozunk az Eucharisztiáról szólókkal. II. János Pál pápa nemcsak prédikációk, apostoli levelek, és konstitúciók, hanem egy enciklika formájában is megfogalmazta az Egyház hitét (Ecclesia de Eucharistia). XVI. Benedek pápa a XI. rendes püspöki szinódus eredményeit, melynek témája az Eucharisztia volt, „A szeretet szentsége’' kezdetű posztszino- dális apostoli buzdításban foglalta össze. Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció több dokumentumot is kiadott az Eucharisztia végzésével kapcsolatban. Sőt, néhány esetben - a hit tisztaságának megőrzése céljából — még a Hittam Kongregáció is kénytelen volt megnyilatkozni.1 2 Jelentősnek mondható a Vatikáni Egységtitkárság ismételt nyilatkozata is az interkommunió kérdéséről (1972, 1973).3 Végeredményben mindegyik dokumentum közvetlenül vagy közvetetten (a kongregációkon keresztül) az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozása, ezért mérvadó számunkra, a tanításban és a liturgikus gyakorlatunkban egyaránt. 1 Vö. Makóti G., Vény és élet, Győr 2005, 113—130. 2 1. Sacra Congregatio pro doctrina fidei, Epistula Sacerdotium ministeriale ad Ecclesiae catholicae episcopos de quibusdam qaestionibus ad Eucharistiae ministrum spectantibus, 6 augusti 1983, in ASS 75(1983) pp. 1001—1009. Ez a dokumentum elítéli- azt a tanítást, amely szerint szükség esetén minden megkeresztelt ember lehet az Eucharisztia megünneplésének a vezetője. — 2. A Kongregáció nyilatkozatot adott ki E. Schillebeeckx tévesnek mondható tanításáról (vö. AAS 79 (1987) 221—223; — 3. Communionis notio kezdetű levél (AAS 85 (1993) 838—850) pedig az eucharisztikus ckklczíológia fogalmát és jelentőségét tisztázza; - 4. Nyilatkozat az elváltak és újraházasodottak áldozásának kérdéséről (Epistula Annus internationalis, 14 sept. 1994), in AAS 86 (1994) 974—979. ’ Magyar nyelven: Ökumenikus Direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 71—89. 129
