Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Kocsis Imre: Martos Levente Balázs: Márk evangéliuma
KÖNYVSZEMLE MARTOS LEVENTE BALÁZS: Márk evangéliuma (Szent István Bibliakommentárok 6) Szent István Társulat, Budapest 2014 346 oldal A Szent István Társulat könyvkiadó még az 1990-as évek elején tervbe vette, hogy olyan újszövetségi kommentársorozatot jelentet meg, amely egyszerre tudományos megalapozású és közérthető. Nem részletkérdések beható tárgyalása volt a cél, hanem a szentírástudomány újabb meglátásainak és eredményeinek rövid, lényegre törő ismertetése. Mivel az igehirdetésben és a hitoktatásban különös hangsúly esik az evangéliumokra, ezért mindenekelőtt ezek kommentálására törekedtek. A terv három evangéliumra vonatkozólag hamarosan meg is valósult: János evangéliumához Gál Ferenc, Máté evangéliumához Jakubinyi György, Lukács evangéliumához pedig a jelen sorok írója készített kommentárt. Márk evangéliumának kommentálása viszont egyelőre váratott magára. Ez persze nem annyit jelent, hogy Márk irata teljesen figyelmen kívül maradt volna a hazai könyvkiadásban, hiszen egyes részeit Tarjányi Béla professzor úr igen részletesen és mélyrehatóan elemezte, s emellett Joachim Gnilka német exegéta szaktudományos kommentárjának magyar fordítása is megjelent (Agapé, 2000). A hiány kizárólag a fentebb említett „egyszerű típusú” kommentárra értendő, amelynek elkészítését a magyar biblikusok újabb nemzedékéhez tartozó Martos Levente Balázs vállalta magára. Személye nem ismeretlen a teológia és a bibliatudomány iránt érdeklődők előtt. Ugyanis ő fordította magyarra XVI. Benedek pápa Názáreti Jézusról írt könyvének második és harmadik kötetét. Emellett egy igen értékes tudományos művet is megjelentetett (Misztikus malom. Zsoltáridézetek a pali levelekben, L’Harmattan, 2012). Ferenc pápa az elmúlt évben a Pápai Biblikus Bizottság tagjává nevezte ki. Maga a kommentár rövid bevezetéssel kezdődik, amelyben Martos Levente Balázs a Márk evangéliummal kapcsolatos fontosabb tudományos kérdésekről ír: szerző; az evangélium núnt műfaj; a művet megelőző, illetve az abban feldolgozott hagyományok; az irat keletkezésének történeti háttere; Márk mint teológus és elbeszélő; az evangélium irodalmi jellemzői. Az ismertetés során nagy hangsúlyt kap az a tény, hogy a négy evangélium közül Márké a legősibb, sőt ezt a művet Máté és Lukács forrásként használta fel. Külön figyelem irányul az evangéliumra mint irodalmi műfajra, amelynek lényegét Martos Levente Balázs igen találóan ragadja meg: „Az evangélium történeti műfaj, amelynek a történeti tényeken túlmutató teológiai mondandója van. Bár leginkább egy életrajzra hasonlít, valójában nem életrajz, inkább a Názáreti Jézus életének jelentőségét tárja fel. Célja nem az események puszta rögzítése, hanem az eseményeken át Jézusnak, az Isten Fiának, Isten végső kinyilatkoztatójának bemutatása, mégpedig olyan módon, olyan megközelítésben megmutatva őt, ahogy személye és műve az egyházban továbbra is jelen van.” (13. old.) Az egyes szakaszok magyarázata két lépésben történik: a kommentár szerzője először általános áttekintés ad, majd versekre lebontva elemzi a leírtakat. A magyarázat majdnem kizárólag a végső szöveget veszi alapul, a szöveg előtörténetére ritkán történik utalás, ami persze nem azt jelenti, hogy a szerző mereven elutasítaná az ilyen jellegű megközelítést. Úgy vélem, a bemutatott kommentár megfelel annak a célnak, amelyet Martos Levente Balázs az előszóban megfogalmazott (9. o.): könyve nagyban segíti az igehirdetést, 115
