Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
A svájci biblikusok és Kálvin BENYIK GYÖRGY lett Zürichben.39 Fő témája ez volt: az isteni kegyelem működése a pogányok között. A misszió igen érdekelte, és 1543-ban még egy Korán-kiadást is szerkesztett.40 Predeszti- nációs tana miatt támadta Myconius és Peter Martyr Verrmgli. Konrad Pellikannal készítette el bibliafordítását. Sajnos viszonylag fiatalon pestisben halt meg. Johann Heinnch Buliinger (1504-1575) 1519-ben Kölnben tanult, 1521—1522- ben az egyházatyák és a Biblia tanulmányozása közben ismerkedett meg Luther De captivitate Babylonica ecclesiae praeludium és Philipp Melanchthon Loci communes című írásaival. 1522-ben magiszterként tért vissza Bremgartenbe, 1523-ban a cisztercita kolostor iskolájában tanított.41 Az Újszövetséget is tanította, sőt a szerzeteseknek Melanchthon müveiből is tartott előadást. 1526—1527-ban érte el a reformáció a környéket.42 1528-ban a csatolt kolostorban, Hausenben is tartott előadásokat. 1528-ban elkísérte Zwinglit a berni disputára. 1529-ben megismerte Bremgarten dékánját, és ezt követően az egész kon- ventet evangélikussá tette. Ezért elveszítette állását, így Zürichben keresett menedéket. Elettársa, majd felesége, Anna Wiederkehr egy gazdag molnár leánya volt, és Zürichben városi tanácsnok lett. Mivel az evangélikus párt Bremgartenben is győzött, ezért egyszer saját hazájában is prédikálhatott (1529), és Zwingli halála után megválasztották lelkésznek. 1531-ben újraszervezte a svájci egyházat, fáradhatatlan szervező és prédikátor volt. 1532-ben Leo Judae-vel elkészítette a prédikátorok és a szinódusok szabályzatát, amelyet csaknem 300 évig változatlanul használtak. 1536-ban Oswald Myconiusszal és (ohann Jakob Grynäusszal kidolgozta az első „Helvét hitvallást” vagy más néven a Confessio Basileensis posteriori. 1549-ben megteremtette az egyetértést Genf és Zürich között az úrvacsora-tanban, 1562-ben bevezette a magángyónás intézményét, 1566-ban III. Friedrich pfalzi fejedelem támogatásával kihirdette a Confessio Helvetica posteriori mint a hivatalos hitvallást. Kezdetben Zwingli követője volt, és bár az ő halála után Zwingli munkásságát folytatta, a predestináció kérdésében egyre közelebb került Kálvin nézeteihez. A korabeli kálvinistákkal ellentétben az egyház és az állam szétválasztásának a híve volt. Az összes újszövetségi leveleket kommentálta (1525-1527), és a Jelenések könyvét is (1557). Intenzív levelezésén keresztül számos fontos személlyel ápolta a barátságot, például Vili. Henrik angol királlyal, VI. Edward angol királlyal, de levelezett Lady Jane Greyjel és I. Erzsébet angol királynővel, II. Knszten Dán királlyal és I. Fülöp hesseni fejedelemmel stb.43 Robert (Stephanus) Estienne (1503-1559) I. Ferenc francia király, aki egyébként küzdött a hugenották ellen, 1539-ben őt nevezte ki a latin és héber nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög ” Komm, zum Mark.evangleien. und. zum. OJfharung. des Johannes (igen értékes történeti anyagot halmoz fel benne) 1551; Temporum supputatio partioque exactior, 15o8. 4,1 Institutionum grammaticarum de lingua Hebraea liber unus, 1535; l)e optimo genere grammaticarum Hebraearum, 1542; Machumetis doctrina ipseque Alcoran, 1543 (Ausgabe des Korans-, Relatio Fidelis, 1545); De ratione communi omnium linguarum et litterarum commentarius, 1548. 41 Életének legjobb összefoglalói: Blanke, F„ Heinrich Buliinger: Vater der reformierten Kirche, Theologischer Verlag, Zürich 1990; Opitz, R, Heinnch Buliinger als Theologe, eine Studie zu den „Dekaden ", Theologischer Verlag, Zürich 2004. 4! Szentírás-magyarázó műveinek jó része kommentár. De scripturae sanctae authontate deque episcoporum institutione et functione (átdolg., kiad. Campi, E. - Wälchli, Ph.), 2009. Beszédei két kötetben jelentek meg: Sermonum Decades quinque, de potissimis Christianae religionis capitibus (1549-1552) (kiadásra előkészítette Opitz, P.), 2008. 43 Levelezése 10 kötetben jelent meg 1978-2004 között. A legtöbb kötetet Hans Ulrich Bächtold és Rainer Henrich szerkesztette. 9
