Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)

2015 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A vegyes házasságokra vonatkozó latin egyházfegyelem a kánonjogi források tükrében

SZUROMI SZABOLCS ANZELM A vegyes házasságokra vonatkozó latin egyházfegyelem... felhívta a figyelmet 2002-ben.7 Ez a következetlen szóhasználat sajnos mindmáig tartó hatással van a szakirodalomra. A latin házassági fegyelem alakulásában meg kell különböztetnünk a X. század előtti állapotot, amelynek korai időszakára egyértelműen a szentírási (mind az ó-, mind az új- szövetségi) helyek közvetlen befolyása, majd pedig a különböző területeken kikristályo­sodott áldásformulák használata jellemző; a XI. századtól a Trentói Zsinatig (1545— 1563), később pedig az V. Pál pápa (1605-1621) féle rituáléig (1614) tartó fejlődéstől.8 1. AZ ÓKORI FORRÁSOKTÓL AZ ÉRETT KÖZÉPKOR FEGYELMI HAGYOMÁNYÁIG Az ún. Elvirái Zsinat — amelynek szövegét a legújabb kutatások a hagyományos 300 kö­rüli dátum helyett, inkább a III. század második felében zajló több partikuláris zsinat kompilációjának tartják9 — 16. kánonjában külön említést tesz a valláskülönbségről és a vegyes házasságról, mindkettőt tiltó akadálynak tekintve. Ebben az időszakban a vallás­különbséget elsődlegesen az izraelita és keresztény közötti; míg a vegyes házasságot egy keresztény és egy „hereticus” közötti házasságra értették. Meg kell azonban jegyezni, hogy már az Elvirái Zsinat is használja a valláskülönbségre „hitetlennel” való házasulási szándékot.10 Ez megfelel a „gentilis” kifejezés tartalmának, amelynek egyértelmű előz­ménye a Kivonulás könyve 34,16-ban megtalálható, izraeliták és pogányok közötti há­zassági tilalom. Minden bizonnyal ez az ószövetségi hely a forrása a kifejezés Szt. Ambrus (f397) és a Szt. Ágoston (|430) által közölt értelmezésének. A „matrimonium mix- tum"-nak az önálló akadály jellege — az Elvirái Zsinaton használt értelmében — több ókon zsinat szövegében is olvasható, melyek közül hagyományosan a 393. évi Híppói Zsinatot (12. kán.), a 397. évi Karthágói Zsinatot (12. kán.), a 4. század második felére tehető Laodikeiai Zsinatot (31. kán.), és a 451. évi Chalcedoni Zsinatot (14. kán.) szokás kiemelni.11 Azonban itt szükséges megemlítem a III. és a IV. Toledói Zsinat (589 és 633) rendelkezéseit is.12 Ez a III—VII. századi fegyelmi anyag meghatározó részét képezi a Nyu­gaton legerőteljesebb befolyást gyakorló kánonjogi kollekcióknak, beleértve a Decretales Pseudo-Isidorianae-X. (847—852)13 és a Decretum Burchardi Wormatiensis-t (1008—1022).14 7 Navarrete, U., Disparitas cultus (can. 1086), in Dírítto matrimoniale canonico (a cura di Bonnet, P.A.—Gullo, C.), I. Cittä dei Vaticano 2002, 512. 8 Nocent, A., The Christian Rite of Marriage in the West, in Sacraments and Sacramentals (ed. Chupungco, A. J.), (Handbook for Liturgical Studies IV), Collegeville Min. 1997, 275-301. 9 SZUROMI, Sz. A., The paleo-Christian characteristics of the Catholic priesthood and their effect on Medieval (9th—12th cen­tury) structures of priestly formation, in Studia Canonica 47 (2013), 467—478. 10 A valláskülönbség akadályának történelmi fejlődéséről részletesen vö. Erdő, P., A valláskülönbség házassági aka­dálya a kánonjogban, in Erdő, P., Az élő Egyház joga, Budapest 2006, 368-376. 11 Vö. BÁNK, J., Connubia canonica, Romae—Friburgi Brisg—Barcinone 1959. 143. 12 Diccionario enciclopédico de Derecho Canónico (ed. Haering, S.-Schmitz, H.; espanola: de Heredia, I. P.-Llaquet, V. J. L.), Barcelona 2008. 564. A zsinatok tartalmi leírásáról részletesen, vö. STOCKING, R. L., Bishops, Councils, and Consensus in the Visigothic Kingdom 589—633, Michigan 2000, 59-89. Szuromi, Sz. A., Some notes on the Councils of Toledo and the Church in “Hispania ” (6,ll-8'h centuries), in Rivista internazionale di diritto comune 23 (2012), 211-221. 13 Schon, K.-G., Zur Frühgeschichte der Falschen Dekretalen Pseudoisidors, in Proceedings of the Thirteenth International Congress of Medieval Canon Law. Esztergom, 3 August-8 August 2008 (Monumenta Iuris Canonici, C/14) (ed. Erdő, P.-Szuromi, Sz. A.), Cittä del Vaticano 2010, 139-148. SZUROMI, Sz. A., Pre-Gratian Medieval Canonical Collections - Texts, Manuscripts, Concepts - (Aus Recht und Religion 18), Berlin 2014, 35-44. 14 Hoffmann, H.-Pokorny, R., Das Dekret des Bischofs Burchard von Worms. Textstufen — Frühe Verbreitung — Vor­lagen (MGH Hilfsmittel 12), München 1991. Szuromi, Sz. A., Pre-Gratian Medieval Canonical Collections, 45-58. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom