Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Rokay Zoltán: "Filozófiai antropológia" - Egy akadémiai tárgy múltja, jelene és jövője
,Filozófiai antropológia" - Egy akadémiai tárgy múltja, jelene és jövője ROKAY ZOLTÁN Mivel azonban a „filozófiai” antropológiával akarunk foglalkozni, szeretnénk ennek a tárgynak, kérdésnek (többé-kevésbé) rendszeres szemlélésére néhány pillantást vetni a múltban. I. A FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA MÚLTJA A filozófiai antropológia múltjára jellemző a test és lélek viszonyának kérdése: így Platónnál4, Arisztotelésznél5 és Plótinosznál6. — Szent Ágostonnál a lélek analógiája (a „homo intenor”-é) a Szentháromsággal7, a krisztológiai vitákban a személy (persona) és a szubsztancia (uszia) kérdése8, mely utóbbi az ansztótelészi gondolkodásból származik, majd újraéledt a skolasztika kezdetén az ún. eukarisztikus vitákban9 és az érett skolasztikában, Aquinói Szent Tamásnál, mindenek előtt a lélek „forma substantialis"-volta kapcsán10. Az újkorban Rotterdami Erasmusnál és a humanizmusban általában, megjelenik a „homo humanus” mint feladat, valamint az elesett ember problémája Luthernél. A szabad döntés kérdése az Erasmus (Die libero arbitorio)u és Luther (De servo arbitrio)12 közötti vitában éleződött ki. Descartesnál a szubsztancia-kérdés áll a középpontban, miközben a „res cogitans” és „res extensa” dualizmusát nem oldotta fel13. A velünk született ideákkal együtt Locke és Hume14 tagadják a szubsztancia létét és a lélek szubsztanciahtását. A másik oldalon Christian Wolff a „Metaphysica generalis” és „Cosmologia” lehetőségével a „Psychologia rationalis” és a „Theologia naturalis” lehetőségét is állította15. Kant: A tiszta ész kritikája egyszersmind a Wolff-féle metafizika kritikája is. A paralogizmusokról szóló fejezetben Kant a lélek szubsztanciahtását, szimplicitását, perszonalitását és idealitását éles bírálatnak veti alá, ám úgy tűnik, éppen a lélek szubsztancialitásának paralogizmusát nem sikerült feloldania16. Ehhez kapcsolódik Fichte gondolkodása, azzal az állítással, miszerint Kant ugyan tagadta az intellektuális szemléletet, de csak az érzéki intellektuális szemléletet. Kant az ész „érdekeit” (érdeklődését: Interesse): mit tudhatok? mit kell tennem? mit re4 Platón, Sämmtliche Werke in der Übersetzung von Friedrich Schleiermacher, Rowohlt, Hamburg 1954. 5 Arisztótelesz, Pen pszükhész (A lélekről) Oxford Classical Text; Bihari Ferenc ImmAnuel, A lélek mibenléte Arisztotelésznél, in Bölcseleti folyóirat, 1901, 193. - A sztoa és epikureusok a kozmológiával kapcsolatban beszélnek lélekről. 6 Plotms Schriften, Febx Meiner, Hamburg 1656. IV. 2,1-2. 7 Szent Ágoston, A Szentháromságról. Ókeresztény írók 10., 1985. SZÍT XII, könyv, XV. 8 Alois Grillmaier, Jesus Christus in Palästina, Hellas und anderswo, Lebendige Seelsorge 1 (1977) 16; Norbert Schiffers, Soteriologie ohne Christologie?, in: Concilium 15 (1979) 5, 328. 9 Paschasius Radbertus - Ratramnus, Az Úr testéről és véréről, Jel, Bp. 2001. Latinból fordította: Rokay Zoltán, BOLDOG Lanfrancus, Az Úr testéről és véréről, Tours-i Berengár három válasza, Lux, Óbecse 2009. Latinból fordította: Rokay Zoltán. 10 Vö. Rokay ZoltAn, De Unitate Intellectus. Die gleichnamige Schnft des Lehrers und des Schülers, in Verbum, 6 (2004), 61. 11 Rotterdami Erasmus, A szabad döntésről. Latin eredetiből fordította: Rokay Zoltán, Jel, Budapest 2005. 12 LUTHER Márton, A szolgai akarat (2., jav. kiad.). Latin eredetiből fordította: Jakab Eszter, Weltler Ödön, Weltler Sándor, Luther Szövetség, 2006. 13 Vö. Descartes levelei Pfalzi Erzsébet hercegnőhöz, 13—18. Németből fordította: Rokay Zoltán, Ecclesia, Budapest 2008. 14 Biatsy Demjén, Locke élete és bölcseleté, Sopron 1886; Rokay ZoltAn, Egy orvos az etikáról, Istenről és a vallási türelemről, in Teológia 38 (2004), 3-4, 165. 15 Christian Wolff, Vernünftige Gedancken von Gott, der Welt und der Seele des Menschen, Halle 1751. 16 ROKAY ZoltAn, Krízis a kntika kezdetén, in Varia Theologica 4. Budapest 2013, 270. 2015/1-2 95
