Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Megfontolások az alapvető emberi jogok megalapozásának lehetőségeiről (A keresztény bölcselet kísérlete az alapvető jogok megalapozására)
Megfontolások az alapvető emberi jogok megalapozásának lehetőségeiről KUMINETZ GÉZA tulajdonosától; ugyanakkor függünk attól is, hogy milyen fogalmat (képet) alkotunk önmagunk emberi hivatásáról, a világról és az istenségről. A világnézeti értékelés adja az ember számára léte legvégső értelmezési horizontját, így minden más identitásának alapjául szolgál. E horizont nélkül nunden más identitása a levegőben lóg. Ám ezzel a mindenséget értékelő önrendelkezői aktussal sohasem készülhetünk el teljesen; ezért élettervünket időnként felül kell vizsgálnunk, korrigálnunk, illetve újra alkotnunk, valamint élettervünk megvalósítási módján is a helyzet kívánta, sugallta, követelte módon kell változtatnunk. Amire világnézetünk kialakítása vagy változtatása során törekednünk kell, az az, hogy a legjobb tudásunk és legjobb lelkiismeretünk szerint járjunk el, valóban nyitottan az igazságra, elfogadva annak erkölcsi imperatívuszát. Az ember biológiai fejlődése immár a kultúra létrehozása óta kulturális fejlődés is, vagyis a kialakított világnézet is szerves módon visszahat az élet minőségére, az emberi sors alakulására. Ezért a kultúra, mint az előző nemzedékek által kipróbált világnézetek segíthetik a soron következő nemzedék világnézeti tájékozódását; ám ha a társadalomban destruktív eszmék, magatartásminták jutnak uralomra, az nagy veszélyeket jelent a jelen és a jövő nemzedékei számára. Ezért a társadalom nunden polgárának, és különösen is a közhatalom képviselőinek elsőrendű érdeke, hogy a következő nemzedék számára biztosítsa az érzelmi biztonságot, az erkölcsi nagykorúság és a vallási érettség elnyerésének feltételeit. Az emben jogok problémája ma a hatalmi harcok eszközévé lett, s így értve inkább fikciónak, már-már illúziónak, vagy egyenesen utópiának kell azt tekintenünk. Az emberiség számára csak akkor jelentenek e kategóriák valóban védelmet, s ígérhetnek személyi kibontakozást, ha valódi alapjuk fényében értelmezzük őket. Ezt az alapot ma az emberi személy méltóságában látjuk, ám láttuk, hogy ez a szó is többféle embereszményt foglalhat magába, vagyis reménytelen az emberi jogok világnézettől független, illetve vallástól mentes megalapozása. Amire törekednünk kell, az az, hogy a legjobb tudásunk és legjobb lelkiismeretünk szerint járjunk el, valóban nyitottan az igazságra, elfogadva annak erkölcsi imperatívuszát. Az emberi személy méltósága adottság és kivívandó feladat egyszerre. Cél a nunden szempontból való érett személyiségre jutás. Ezt az emberi élet fő javainak, értékeinek, kötelmeinek a helyes feltérképezésével érhetjük el. E kötelmek adják közelebbi alapját az emben jogoknak, melyek legfontosabbja a világnézet, illetve a vallás alkotásának és a hozzá való hűségnek a joga, mivel ez minden más alapkötelességet és alapjogot kijelöl és megvilágít. A világnézetek fejlettségében természetesen vannak különbségek, mindegyikben megvan az igazságnak valamely magva, különben nem hinnének benne az emberek, s így senki sem követné az olyan tanokat. Elvileg olyan világnézet közelítheti meg leginkább az értékek abszolút rendjét, mely a legtárgyilagosabb szemmel tudja nézni akár az embert, akár a kozmoszt, akár az Abszolútumot. Ehhez a keresztény felfogás áll a legközelebb, mivel egyrészt az embert teremtménynek tekinti, másrészt Isten ebben a felfogásban Teremtő, vagyis olyan valaki, aki független és különbözik ugyan a teremtésétől, ám egyúttal a világ felé forduló is. S ha az O szemével látunk, értékelünk, akkor ez adhatja számunkra elvileg a legárnyaltabb és a legtárgyilagosabb ítéletalkotás garanciáját.34 A világnézet választásával mintegy identitást választunk, emberi hivatásunk betöltésének kereteit határozzuk meg; e lépéssel jelöljük ki helyünket és rendeltetésünket a mindenségben. 34 Vö. Noszlopi, L., Világnézetek lélektana, Budapest 1937, 13. TEOLÓGIA 2015/1-2 63
