Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Megfontolások az alapvető emberi jogok megalapozásának lehetőségeiről (A keresztény bölcselet kísérlete az alapvető jogok megalapozására)
Megfontolások az alapvető emberi jogok megalapozásának lehetőségeiről KUMINETZ GÉZA kapcsolatban. Ugyanakkor a Názáreti mindig csak az értelmes meghajlást fogadta el igaz hódolatként az embertől. Innen a valódi vallási türelem a kereszténység részéről. Ami pedig a világnézetek és vallások piacát illeti, alapvetően türelemmel és megértéssel legyünk a más felfogású emberekkel; s ha mód és alkalom kínálkozik, cseréljünk eszmét felfogásainkról. Ne felejtsük el, hogy ugyanaz a szó, gesztus mást is jelenthet; illetve eltérő viselkedés is jelezheti ugyanazt az értéket. Legyünk nyitottak, s küzdjünk meg mindazokkal a tényezőkkel, melyek forrásai lehetnek a félreértésnek, a másik lebecsülésének, így például az előítélettel, a szórakozottsággal, a figyelmetlenséggel, a hanyagsággal, a tudatlansággal, a félelemmel, a szenvedélyekkel, a megszokással. Tanítsuk meg az embereket arra, hogy javaikat, vallási javaikat is értelemszerűen, rendeltetésüknek megfelelően használják. Ne legyenek javaikkal se tékozlók, se fukarok, vigyázzanak más értékeire, a környezet épségére is. Újra érzékennyé kell tenni az egyéni és a társadalmi lelkiismeretet, hogy ép magatartásminták legyenek elfogadottak, olyanok, amelyek a következő nemzedék tagjait megkímélik az érzelmi brutalitásoktól, illetve olyan családi és társadalmi feltételeket biztosítanak, melyek lehetővé teszik a tartós szeretetben élést, mely a legnagyobb érzelmi védettséget adja az embernek. E célok megvalósítása végett újra a nemzet napszámosaivá kell válniuk a pedagógusoknak, a lelkipásztoroknak, az egész értelmiségnek. A világnézet és így az önrendelkezés kérdése a lehető legszorosabb kapcsolatban van tehát az emberi jogok problémájával, mivel ezek a jogok mintegy deklarálják, védik és előmozdítják világnézeti értékelésünk gyümölcsét, az emberi lét alapszükségleteit, alapvető javait. 5. MEGHALADHATÓ-E AZ EMBERI JOGOKAT MEGALAPOZÓ TERMÉSZETJOGI ÉRVELÉS? Mivel a jogok és kötelességek is a szabad emberi cselekvést szabályozzák, ezért leginkább a norma szabad követése révén érvényesülnek. A polgár megérti a törvényt, hogy az érette is van, s az egész közösség javát is szolgálja, ezért, akár nagy áldozatok árán is a szabályhoz tartja magát. Ez az etikum motivációja. A szokás, a közfelfogás mint meg nem kérdőjelezett társadalmi minta is lehet a jogkövetés oka, motívuma. A közhatalom kényszere is mozgathatja végül a jog érvényesülését. Fontos, hogy mindegyik jogkövető motívum az etikum szolgálatában álljon. Az ún. alapvető emberi kötelességeknek és jogoknak az egyik fő funkciójuk az, hogy indokolják, mintegy legitimálják a tételes jogot, felmutassák az ember volttal járó hivatást. Ezért is fogalmazták meg a történelem során többen úgy e kötelességeket és jogokat, mint amelyek együtt adottak az ember lényegével, vagyis az emberi természettel, így keletkezett a természetjogi felfogás. Mivel az emberi természet létéről, illetve annak határairól — a különböző világnézeti értékelések miatt — eltérően vélekedtek a szakemberek, ezért az emberi jogok problémája is a különböző világnézetek ütközőpontjává lett; sőt ma már szinte politikai fikciónak, illúziónak, netán elérhetetlen utópiának tűnik. Mivel a politikai hatalmak a saját érdekeik elvtelen szekértolójává tették az emberi jogokra való hivatkozást, ezért ez a körülmény majd különböző irányokban befolyásolhatja a problémára való reflexiót. Az értékelő ész juthat olyan következtetésre, hogy az ilyen jogok sorsa is pusztán hatalom dolga; s így az emberi jogok végeredményben nem megalapozhatók (a hatalom önkényéből ki nem szabadíthatok). Azok logikai általánosságát a mindenkor regnáló hatalom tölti meg érdekei szerint metafizikai tartalommal. Az igazságot kereső értelem azonban 61