Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben
KRÁNITZ MIHÁLY Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben Egy régi téma egy új pápa számára: Jézus Krisztus az Atya irgalmasságának az arca. Úgy tűnik, ez a szó jól összefoglalja a keresztény hit misztériumát.1 Ferenc pápa 2013. március 13-1 megválasztása estéjén világossá tette, hogy számára az „irgalom” kifejezés nemcsak a vallási szótár egyik cikkelye, hanem éppen a biblikus hagyományból örökölt tartalommal az egyház megnyilvánulásának egyik fő eleme.2 Ennek lényegét maga Jézus fejti ki, amikor így szól követőihez: „Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas” és „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s terhet hordoztok, én megkönnyítelek titeket.”3 FERENC PÁPA PROGRAMJA AZ IRGALMASÁG ÉVÉBEN A Ferenc pápa az irgalmasságot összeköti az egyház megújulásával. Az által meghirdetett irgalom éve már az Euangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításának első fejezetében szól az egyház missziós átalakításáról. A feladat ugyanaz, amit Jézus kért apostolaitól: „Tegyétek tanítványommá a népeket, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek.”4 5 Az első fejezetben a második alpont részletezi a „megtérő lelkipásztorkodást”.3 Amit itt kifejezésre kerül, annak programszerű jelentősége van, és fontos következménye. A pápa nagyon reméli, hogy minden közösség gondoskodik arról, hogy igénybe vegye a szükséges eszközöket ahhoz, hogy előbbre jussunk a missziós megtérés útján, amely nem hagyhatja a dolgokat úgy, ahogy jelenleg vannak.6 Egy hosszabb 1 Ferenc pápa, Misericordiae vultus, 1, SZÍT, Budapest 2015, 5. 2 Vő. URBANI, C., „Női stiamo vivendo in tempo di misericordia”. Un terna antico per un pontificato di novita, in Credere Oggi 34 (4/2014), 81-91. 3 Lk 6,36; Mt 11,28. Az egyház és a teológia történelméből itt elég csak emlékeztetni Sevillai Szent Izidorra (570—636) és az irgalmasságról szóló írására (Exhortatio poenitendi cum consolatione et misericordia Dei ad animam futura indicia formidantem), majd Johannes Gerson (1363—1429) misztikus teológusnak és a párizsi Sorbonne kancellárjának a müvére (Appellatio peccatoris ad divinam misericordiam) és természetesen Szent II. János Pál Dives in misericordia kezdetű körlevelére (1980), mely Maria Faustyna Kowalska (1905—1938) szerzetesnő látomásából táplálkozott, akinek a szentté avatásán (2000. április 30.) a szentéletű pápa az Isteni Irgalmasság ünnepét húsvét második vasárnapjára helyezte. Vö. Urbani, C., „Női stiamo vivendo in tempo di misericordia ’. Un terna antico per un pontificato di novita, 83. 4 Mt 28,19-20. 5 Ferenc pápa, Evangelii gaudium, 25—33: „pastorale conversione’, SZÍT, Budapest 2014, 19-24. 6 Vö. Evangelii gaudium, 25. 173