Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)

2014 / 1-2. szám - Kocsis Imre: Bibliaolvasás és bibliafordítás

Bibliaolvasás és bibliafordítás

KOCSIS IMRE

Bár mind a három fordítás a múlt évszázad második felében látott napvilágot, még- is meglehetősen eltérőek a keletkezés indokai és körülményei. Békés Gellért bencés és Dallos Patrik oratoriánus szerzetes azzal a céllal fordította le Rómában a görög szöveg alapján az Újszövetséget, hogy az emigráns magyaroknak lelki táplálékot nyújtsanak. A fordítás első kiadása 1951-ben, vagyis még a II. Vatikáni Zsinat előtt jelent meg. Ez a tény jól látható a meglehetősen konzervatív, zsinat előtti szemléletet tükröző bevezeté- sekben. (Bár a fordítás számos újabb kiadást megért, a bevezetéseket és a jegyzeteket csak az 1990-es években korszerűsítették.) Ám magának a fordításnak az újszerűsége — kato- hkus viszonylatban — aligha tagadható. Ez az újdonság abban áll, hogy nem a Vulgata, ha- nem a görög szöveg alapján készült, és archaikus nyelvezet helyett gördülékeny, modem magyarsággal adja elénk az írást. Dejcsics Konrád így ír erről: ״Újszerű fordítási alap- elvei... a dinamikus ekvivalencia későbbi terminusával írhatók le, s természetesen itt-ott hordozzák ennek vadhajtásait is.” (98. old.)

A Szent István Társulat által megjelentetett bibliafordítás első kiadása nagyjából egy évtizeddel a II. Vatikáni Zsinat után jelent meg, olyan időszakban, amikor az egyházak minden tevékenysége, így a könyvkiadás is az Állami Egyházügyi Hivatal felügyelete alatt állt. A háttérben nyilván a zsinatnak az a rendelkezése áll, hogy a héber és görög ereded szövegek alapján mindenütt jelentessenek meg nemzeti nyelvű fordításokat. A szó- ban forgó magyar fordítást, valamint az egyes könyvekhez a bevezetéseket és a jegyzete- két egy héttagú bizottság készítette (a francia nyelvű Jeruzsálem! Bibliát is szem előtt tartva). A kiadványt később többször is átdolgozták; a legutóbbi kiadás (korszerűsített bevezetésekkel és jegyzetekkel) 2006-ban látott napvilágot. Jeleníts István így értékeli a munkát: ״A lassan kibontakozó vállalkozásnak nagy érdeme, hogy valóban az eredeti szövegek alapján, a mai exegetikai eredmények figyelembevételével született, s kísérő- apparátusával is gondosan, körültekintő módon igyekszik az olvasók, használók segít- ségére lenni... Ha mégis kritikus szemmel olvassuk, talán elsősorban azt kell észrevéte- leznünk, hogy a fordítók nem érvényesítettek világos, közös fordítói alapelveket...” (85. old.)

A Kí\d1-Neovulgata fordítás hátterében az az új helyzet áll, amelyet az 1990-ben történt rendszerváltás hozott létre. Megalakult a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, amelynek egyik fő célkitűzése a Szentírás minél szélesebb körben való teijesztése, lehe- tőleg olcsón és könnyen hordozható formában. Ezt a célt legkönnyebben úgy lehetett elérni, hogy a bibliatársulat maga ad ki Szentírást. Az a döntés született, hogy Káldi György (magyar katolikus viszonylatban) klasszikusnak mondható fordítását veszik ala- pul, s azt dolgozzák át a Neovulgata alapján. Taijányi Béla így ír erről: ״Nagy7 öröm szá- munkra, hogy megmenthettük a Káldi-szövegünket..., ráadásul méltóságteljesen men- tettük meg, mert a Neovulgata hoz igazítottuk. Nyilván ez sem tökéletes fordítás..., de a cél mégiscsak az volt, hogy a kor tudományos igényeinek megfeleltetett Neovulgatát kövessük, ahhoz igazítsuk a szöveget. Ez az Újszövetségben nagyon alaposan megtör- tént, az Ószövetségben talán nem sikerült teljes mértékben.”

Az egyéb fordítások közül nűndenekelőtt a magyar zsidóság körében használatos IMIT-Bibliát (az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat fordítása) emelem ki, amelynek ke- letkezési körülményeit Balogh Katalin és Zsengellér József ismerteti (Köves Slomó rabbi pedig a zsidó fordítási gyakorlat összefüggésében szól róla). A kiadvány első kötete 1898- ban, negyedik kötete pedig 1907-ben jelent meg. Az IMIT-Bibliát a rendszerváltás után újra kiadták (először 1993-ban) héber és magyar szöveggel. Bár ortodoxok által készített teljes magyar nyelvű fordítás még nem áll rendelkezésünkre, részleges, liturgikus célra készített kiadvány már létezik. Erről Kiss Etele ír, aki külön kiemeli Berki Feriz Hymno8