Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Kocsis Imre: Bibliaolvasás és bibliafordítás
KOCSIS IMRE Bibliaolvasás és bibliafordítás logion I—II. címet viselő művét. Ez sok ószövetségi szöveg és a teljes zsoltároskönyv for- dítását tartalmazza. Végül szabadjon néhány szót szólni az ún. Egyszerű fordítású (EFO) Bibliáról: nem a fontossága, hanem a vitathatósága miatt. A fordítás, amelyet készítője, Szőcs Zoltán is- mértét, voltaképp egy amenkai szervezet (World Bible Translation Center) kezdemé- nyezésére született, ״az eredeti szövegekből - az angol mint közvetítő nyelv segítségével” (167. old.). A fordító fő célkitűzése az érthetőség volt: az, hogy az egyszerű emberek és a vallásban kevésbé járatosak is könnyen megértsék a szöveget. Ez a célkitűzés nyilván érthető és dicséretes, a konkrét kivitelezés azonban szakmailag megkérdőjelezhető (ezt a konferenciakötet szerkesztői is így látják; 10. old.). Persze azt is ki kell mondanom, hogy csak a kötet végén, a függelékben hozott példákra támaszkodom, mivel magát a fordítást nem ismerem. Mindenesetre különös eljárásnak tartom, hogy a Róm 3,25 fordításánál a könnyebb érthetőség kedvéért elhagyják a mondatban egyértelműen jelenlevő utalást az ószövetségi kultikus gyakorlatra (engesztelésre), míg a 2Kor 5,21 fordításánál, szintén a könnyebb érthetőség kedvéért, beiktatják a kultikus vonatkozást (״bűnért való áldó- zat”), holott az nyíltan nincs jelen. Ez a példa jól mutatja a bibliafordítás egyik dilemmáját: meddig mehetek el a szent szöveg szabadabb, értelemszerű visszaadásában? Hogy ennek határai vannak, az szerin- tem nem kérdéses. Katolikus körökben ez voltaképp nem is okoz áthidalhatatlan problé- mát, hiszen a katolikus hagyomány mindig fontosnak tartotta, hogy a bibliai szövegek- hez értelmező lábjegyzeteket csatoljanak. Ez az eljárás ismereteim szerint protestáns testvéreink számára sem idegen, miként azt az 1996-ban kiadott, nagyon értékes magya- rázatos Biblia mutatja. A Magyar Bibliatanács által 1975-ben megjelentetett új fordítású Biblia első reví- zióját 1990-ben adták ki. 2006-ban kezdődtek el a második revízió munkálatai, először az olvasói észrevételek gyűjtésével, majd 2009-től az átdolgozás gyakorlati kivitelezésé- vei. A végeredményt, vagyis a revideált új fordítást 2014. április 25-én mutatták be ün- nepélyesen.2 A revízió indokairól, alapelveiről és folyamatáról a bemutatásra kerülő kiadvány előszavában, valamint a fentebb ismertetett konferenciakötet egyik tanulmányában - Pe- csuk Ottó, Az í 975-ös protestáns új fordítás 2014-es revíziója - kapunk eligazító informá- ciókat. A bibliarevízió indokaként a fordítás előszava (7. old.) a bibliatudomány fejlődé- sét, a nyelv folyamatos változását és a keresztény egyházakat új missziós helyzet elé állító társadalmi eseményeket nevezi meg. A revízió fő alapelvei: tiszteletben tartani a korábbi kiadások döntéseit, s csak ott változtatni, ahol mindenképpen szükséges - törekedni a ״jó magyarságú” nyelvi fordulatokra — a korábbi fordítás elavult, nehezen érthető vagy nehezen felolvasható megfogalmazásainak a javítása — a korábbi kiadások ״önálló vagy a konszenzustól eltérő” megoldási kísérleteinek korrekciója a bibliatudomány újabb eredményei alapján. Nyilván a revízióban részt vevők szerepének és feladatkörének tisz- tázására, valamint a kivitelezés gyakorlati lépéseinek meghatározására is szükség volt. (Erről Pécsük Ottó ír az imént említett tanulmányában.) A jelen változatnak a korábbi kiadásokkal való részletes összevetésére itt nincs lehe- tőség. Csupán néhány példát említenék az Újszövetségre vonatkozólag: 1) Apróbb változ- tatás a megfogalmazáson: Lk 1,47 ״és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt 2 Biblia. Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése (Revideált új fordítás), Kálvin János Kiadó (a Magyar Bibliatársulat megbízásából), Budapest 2014. 9
