Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Balog Márta: Développment de la signification theologico-canonique du canon 605 a l'aide des principes des canons 17 et 19 du CIC 1983
KÖNYVSZEMLE Frankó Tamás kötetével, amely a Bibliotheca lnstituti Postgradualis Iuris Canonici Uni- versitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae sorozatban látott napvilágot, valódi hiányt pótol, elsődlegesen a magyarországi tisztán hitéleti katolikus felsőoktatási intézmény- rendszer és működésének megértése terén. A naprakész és informatív munka figyelem- mel van a Nevelésügyi Kongregáció legújabb körleveleiben foglalt irányelvekre, ajánlá- sokra és előírásokra; egyúttal világos képet rajzol a 2010-ben létrehozott AVEPRO, szentszéki felsőoktatási akkreditációs bizottság minőségbiztosítási működéséről. Mindezek hasznos kézikönyvvé teszik a művet a magyar egyházi felsőoktatási intézmények irányi- fásában és stratégiai döntéseikben közreműködő fenntartók és vezetők számára; valamint azok részére is, akik eligazítást kívánnak nyerni a Katolikus Egyház egész világra kiteijedő felsőoktatási tevékenységéről. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. BALOG, MÁRTA: Développment de la signification théologico-canonique du canon 605 á Paide des principes des canons 17 et 19 du CIC 1983 (Bibliotheca lnstituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae IV/7), Szent István Társulat, Budapest 2013 239 oldal Az első szerzetesi közösségek létrejöttétől kezdve az egyháztörténelemben nagyon sok formája született a megszentelt életformát követő csoportoknak. Ezek a csoportok kö- vetve az alapító szándékát törekedtek életük megjobbítására és a lelkek üdvössége elő- mozdítására. Minden egyes időszakban megjelentek újabb - az előző időszakokhoz ha- sonló céllal létrejövő — intézmények, akik a kor vagy a külső körülményeknek jobban megfelelve tudtak eleget tenni ugyanazon ideálnak, esetleg jóval radikálisabb módon. Ennek a folyamatnak a következményeként tisztultak le azok a szerzetesrendek, a meg- szentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai, valamint a világi intézmények, ame- lyek hagyományos formában hozzátartoznak az egyház mindennapi életéhez. Működé- süket legmagasabb szinten a hatályos Egyházi Törvénykönyv Harmadik rész Első és Második szakasz szabályozza jelenleg, ami kiegészül saját konstitúcióikkal vagy statútu- mukkal és egyéb partikuláris jogforrással. A CIC 605. kánon által említett új formák tehát olyanok, amelyek nem sorolhatok be maradéktalanul a CIC által tartalmazott egyes kategóriákba, ezért a jogalkotó az Apostoli Szentszéknek tartja fenn a teljes kompetenciát az ilyen új életformák jóváha- gyására. A joggyakorlat azt mutatja, hogy a Szentszék az egyes új formák jogi ״mtézmé- nyesülésekor” az analógia módszerét alkalmazza a megszentelt élet más - már szabályo- zott - módjai alapján. Egyrészről megvizsgálva a kezdeményezés életképességét, célját és a megszentelt életformák közé való beilleszthetőségét; másrészről elemezve a saját belső életet szabályozó iratokat, különös tekintettel az életforma lelkiségére; harmadrészről pedig, szigorúan áttekintve az Egyház tanításával való összhangot. Mindez kellőképpen indokolja Márta Balog nővér dolgozatának címét (.A 605. ká- non teológiai és kánonjogi karaktere a CIC 17. és 19. kánonjának alapelve tükrében), hiszen a megszentelt élet új formáinak jóváhagyásakor mindkét elem: a kánonjogi és a teológiai 86
