Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)

2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Balog Márta: Développment de la signification theologico-canonique du canon 605 a l'aide des principes des canons 17 et 19 du CIC 1983

is, ugyanolyan súllyal kerül mérlegelésre. A Krisztuskövetés, a lelki elem, az eszkatologi- kus elem, és mindennek Krisztus Titokzatos Testén belül - és azért - történő cselekvése, lényegi jellegzetessége a megszentelt életmódnak. Az Apostoli Szentszék hivatkozott joggyakorlata, amely a törvénymagyarázat és a joghézag kitöltésének általános elveit al- kalmazza, így megfelelően alátámasztja a kérdésnek a CIC 17. és 19 kánonja figyelembe- vételével való elemzését. Ehhez elengedhetetlen a 605. kánon forrásainak az ismerete is, az értelmezéshez pedig a források keletkezésének az analízise. A források között megtaláljuk a Lumen gentium 45; a Perfectae caritatis 1.19-et; az Ad gentes 18-at; az 1969. január 6-án kiadott Instructio de accomodata renovatione institutionis ad vitám religiosam ducendam-ot, amelynek a bevezetője a Lumen gentium 43-45-re épül. Va- lammt az 1978. május 14-i Notae directivae pro mutuis relationibus inter episcopos et religiosos in Ecclesia kezdetű norma 9c és 51 pontját, amelyek a Lumen gentium 7, 12, 43 és 45-re il- letve a Perfectae caritatis 19-re utalnak. A források jól mutatják azt a kristályosodási folyamatot, amelynek összegzése a ha- tályos Codex iuris canonici normája. Az is tény, hogy az ״új forma” kifejezés értelmezése számos kérdést vet fel, amely természetesen összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy nut tekint a CIC ״klasszikus” formának és azon belül milyen csoportok vannak. Ezek alapja a Perfectae caritatis-ban lévő tipológia. Zakar Ferenc Polikárp O.Cist. (12012־) visszaemlékezéséből (2007. május 24.) tud- juk, hogy Cardinal Julius Döpfner (11964 (1976 ־. november 11-én a megszentelt élet sarkkövének nevezte azt az alapvető tipológiát, amely kontemplativ és aktív életet élő közösségek szerint csoportosítja az intézményeket. Ismert, hogy a kérdéssel foglalkozó Achille Liénart lille-i bíboros (!1973) az apostoli tevékenység alapján próbálta osztályoz- m a közösségeket; Ildebrando Antoniutti bíboros (fi974) pedig ezeknek a kategóriák- nak a fő jellegzetességeit igyekezett rögzíteni a zsinati Schema összeállításához. Ebből végül megszületett 1965. március 11-ére az a hármas felosztás, amely megkülönböztette a kontemplativ életet követőket, az apostoli - más néven aktív — életformától, továbbá a monasztikus intézményektől, valamint a koldulórendektől. Még két életformát nevesí- tett a szöveg: a laikusi szerzetesi életet és a világi intézményeket. A Szerző részletesen ismerteti a kérdéskörben legmeghatározóbb kánonjogászok véleményét, közülük itt Velasio De Paolis bíborost emelnénk ki, akinek bíboros állás- foglalásából egyértelmű a megszentelt élet új formájának kategóriájának alkalmazhatósá- gi kerete: az új közösségnek meg kell értelemszerűen felelnie az összes intézményre vo- natkozó általános alapelvnek (vö. CIC 573. kán. § 1). A Balog Márta exegetikus módon elemzi 605. kánont összhangban a 17. és 19. ká- nonok alapelvével, valamint a szentszéki joggyakorlattal, amelyet több példán keresztül is illusztrál. Az exegézis elsődleges alapja a II. Vatikáni Zsinatról származó források pon- tos jelentésének behatárolása, továbbá ezeknek a forrásoknak a gyakorlati hatása az egyes országokban létrejövő megszentelt életformát követő új intézményekre. Ezt széles pa- norámával mutatja be, különösen a frankofon területeken. Mivel az új intézmények kö- zül nagyszámban vannak olyan közösségek, akik először krisztushívők magántársulása- ként, majd nyilvános társulásként (egyházmegyei, országos) nyerik el lépésről - lépésre jogi kereteiket, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ennek a kérdésnek az alapos elem- zése helyt kapott a dolgozatban. Ehhez elengedhetetlen a Piusz-Benedek féle Codex és az új Codex iuris canonici kategóriáinak pontos összehasonlítása, vagyis mind a De tertiis Ordinibus saecidaribus, mind a De conrfraternitaibus et pits unionibus fejezet összegzése, ame- lyek alapja még pl. nyolcadik Kelemen pápa, tizenkettedik kelen pápa és tizenharmadik Leó pápa constituciói álltak. Természetesen fontosnak tartom a CIC után megjelent kü­KÖNYVSZEMLE 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom