Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Lefkánits György: Szuromi Szabolcs Anzelm-Ferenczy Rita: Kérdések az állami egyházjog köréből - érintkezési pontok két önálló jogrendszer között
KÖNYVSZEMLE rendszer — és az azon belül illetékes hatóság — között, valamint az egymástól való függet- lenség megtartása is törékeny volt. Ez a helyzet alapvetően megváltozott a szekuláns ál- lám létrejöttével, és azoknak az alkotmányoknak a megjelenésével, amelyek az Egyház és állam elválasztásának valamely modem formáját rögzítik. Ez az az elméleti alap, amely indokolja a szerzőpáros által megszerkesztett mostani összeállítást, amely a jelenlegi — hatályos — kapcsolatát mutatja be a két jogrendszernek, szem előtt tartva a magyarországi helyzetet, de nem a téma hagyományos megközelítését választva. Szuromi Szabolcs Anzelm professzor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rek- tora, valamint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet elnöke. Ferenczy Rita magyar és európai magánjogi szakértő, aki most fejezi be alapkutatáson nyugvó PhD disszertációját Magyarország és az Európai Unió munkajogáról, különös hangsúllyal vizsgálva az egy- házi munkáltatók és munkavállalók jogait és kötelességeit. Mindkét Szerző számos ta- nulmányt tett közzé 2002-től folyamatosan a magyar állami egyházjog tárgykörében, melyekhez következetesen nem a megszokott alkotmányjogi, hanem a magánjogi meg- közelítést használták. Ezt a tudományos módszert alkalmazták a jelen kötet elkészítésé- hez is, amely így egyedülállóvá teszi új munkájukat. A mű elsődlegesen - az Európai Unió rendszerén belül — azoknak a kérdéseknek van szentelve, amikor az Egyház káno- ni normái és a magyar magánjog ugyanazokat a jogalanyokat főképp eltérő módon sza- bályozzák. Sok alapvető kézikönyv, monográfia, gyűjteményes kötet került kiadásra az utóbbi néhány évben az európai állami egyházjogról, beleértve a kelet-európai ún. post- kommunista országokban kialakult helyzet elemzéseit is (pl., Erdő, P. [ed.], Mission et culture, Budapest 2007. 93—113; NÍmec, D., Concordat Agreements between the Holy See and the Post-Communist Countries [1990—2010]: Law and Religion Studies 8, Leuven—Paris— Walpole, MA 2012; ScHANDA, B., Állami egyházjog. Vallásszabadság és vallási közösségek a mai Magyar jogban [Ecclesiastical Law: Religious Freedom and Religious Communities in the Hungarian Contemporary Law], Budapest 2012; Rees, W. — Roca, M. — SCHANDA, B. [Hrsg.], Neure Entwicklungen im Religionsrecht europäischer Staaten, Berlin 2013; SCHANDA, B. (ed.), The mutual roles of religions and state in Europe, Trier 2013; TORRÓN, J-M., Religion and Law in Spain, Alphen aan den Rijn 2014), azonban ezek a publikációk megmaradtak az alkotmányjog keretem belüli interpretáció szintjén. Szúró- mi professzor és Dr. Ferenczy felhasználták a római jogi és az európai jogtörténeti ha- gyomány áttekintését annak a megvilágítására, hogy létezik egy kétségbevonhatatlan alap a vallás és lelkiismereti szabadság modern formájának elfogadására és megfelelő biz- tosítására. Természetesen a kötet főként a magyarországi jogi helyzettel foglalkozik, összehasonlítva azt a hatályos kánonjogi normarendszerrel. Ismert, hogy a magyar állami egyházjog jelentősen módosult 1990 után, majd hasonló jelentős változtatások követ- keztek be 2010-től kezdődően. Ez sajátos értékkel ruházza fel a magyar és kánonjogi rendszer összehasonlítására irányuló új monográfiát, amely egészen 2014. március 15-ig követi az új jogalkotást. Az alapvető témák (A ius commune mint az Európa-jog alapja [17-30]; Az egyház és állam kapcsolatainak átalakulása Közép- és Kelet-Európábán az 1990 utáni jogalkotás tükrében [3146]; Szempontok az államilag elismert egyházi házas- ság kérdéséhez [47—69]; A természetes személy jog- és cselekvőképessége és a szerzetesi intézményben letett fogadalom [70—88]; A természetes személy jogképességének meg- szűnése [89—106]; Az egyházi személyek utáni öröklés [107-116]; A kegyes alapítvá- nyok léte és jogi személyisége [117—130]; Non-profit szervezetek-e a Magyarországon bejegyzett egyházak? [131—140]; A katolikus egyházi személyek foglalkoztatásának sajá- tos helyzete a mai magyar jogban [140—149]; Az egyházi személyek alkalmazásának munkajogi vonatkozásai Magyarországon [150—161]; A katolikus egyházi felsőoktatás
