Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rokay Zoltán: Heiko Nüllmann: Logos Gottes und Logos des Menschen. Der Vernunftbegriff Joseph Ratzingers und seine Implikationen für Glaubensverantwortung, Moralbegründung und interreligiösen Dialog
[162-178]), amelyek részletes kifejtésre kerülnek, alapvető segítséget nyújtanak minden- ki számára, aki meg szeretné érteni az Egyház és az állam modern kapcsolatrendszerét, a vallásszabadság jelentését, és mindennek a szükségességét a modern társadalmon belül; különösen a magyar elválasztási modellt és azokat az alapvető intézményeket és jogi helyzeteket, amelyek a vallásgyakorlás mindennapi jogi kereteit formálják. Szuromi Szabolcs Anzelm és Ferenczy Rita precíz, világos és logikus kötete egy új módszert vezet be az állami egyházjog területének tudományos elemzéséhez, a két Szerző pedig meggyőzően igazolja, hogy ez az új módszer jelentősen hozzá tud járulni a magyar és az európai jogtudományhoz. Csak remélhetjük, hogy a most megjelent mű nemsoká- ra angol fordításban is olvasható lesz, így tovább gazdagíthatja az európai jogi kultúrát. Lefkánits György KÖNYVSZEMLE HEIKO NÜLLMANN: Logos Gottes und Logos des Menschen. Der VernunftbegrifFjoseph Ratzingers und seine Implikationen flir Glaubensverantwortung, Moralbegründung und interreligiösen Dialog Bonner Dogmatische Studien Bd. 52. Echter Verlag, Würzburg 2012 527 oldal A munka a szerző (1981) doktori értekezése. A könyv XVI. Benedek pápa pontifikátusa idején készült, és érthető módon ebben az összefüggésben keresendő elsősorban ״idő- szerűsége”, amelyből azonban a beállt változások következtében sem veszített. Kutatásé- hoz az indíttatást Joseph Ratzinger ״ész-fogalma” (Vernunftbegriff) és annak változatai szolgáltatták a különböző vitákban és írásokban, amelyek magukra hívták a nyilvánosság figyelmét (mindenekelőtt a j. Habermas-al folytatott ״beszélgetésben” és ״A Názáreti Jézus” első kötetében. Az előző még bíboros-prefektus korából, az utóbbi már mint XVI. Benedek pápa). Az ész, ésszerűség, értelmesség, amelyet az ember núnden vállal- kozásában és tevékenységénél feltételez, megfelel az isteni logosznak, amellyel Isten a vi- lágot megteremti. Ilyen értelemben nem lehet ellentmondás hit és ész között. A lét értelmes struktúrával rendelkezik, amely a teremtés dogmájának és a teremtő kinyilat- koztatásának lényegét képezi. ״Ratzinger úgy írja le az általa állított analógiát az emberi ész és az isteni logosz között, mint az isteni logosz átgondolását, amelyet az emberi ész a valóságban felfedez. Az emberi ész felismeri a lét értelmes struktúráját és ezzel a Terem- tő Isten keze írását, mint önmaga legbensőbb előfeltételét. A természettudományok, Ratzinger szerint, az ő kísérleti módszerükkel erre a metafizikai előfeltevésre irányulnak, és véleménye szerint, eredményeik egyszerű matemetikai struktúrájával a valóságnak ezt az ész-struktúráját (Vemunftstruktur) plauzibilissá teszik. Az erkölcsös ész (moralische Vernunft) számára a Teremtő Logosza az örök értékek és az erkölcsi igazság intuitív be- látása által evidens. Az esztétikai észnek a világ szépségében mutatkozik meg. Jézu Knsz- tus személyében a spekulatív ész által megismert egyetemes létalap (Urgrund allen Sems) úgy nyilatkoztatja ki magát az embernek, mint szerető Isten. Az ember észbeli megisme- rése (Vernunfterkenntnis) és a kinyilatkoztatásba vetett hit tehát, Ratzinger szerint, 80