Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Kocsis Imre: Bibliaolvasás és bibliafordítás
KOCSIS IMRE Bibliaolvasás és bibliafordítás Vizsolyi Bibliát használják, hanem többnyire annak 1908-ban készített revízióját. Ezen revízió hátterét és munkamenetét Zsengellér József mutatja be. Nagyon érdekes ez a ta- nulmány, mert nyilvánvalóvá teszi: az eredeti Károli-fordítást már 1908 előtt sokszor ja- vították és átdolgozták. Az 1908-as revízió kapcsán Zsengellér hangsúlyozza, hogy en- nek fogadtatása egyáltalán nem volt egyhangúlag kedvező. Sok tudós már a XX. század első felében önálló fordítást készített, s egyre inkább nőtt az igény egy módszertamlagjól megalapozott, új hivatalos fordítás iránt. Ám a II. világháború zűrzavaros időszaka és a kommunista elnyomás következtében a korábbi fenntartások feledésbe merültek, s így a század 40-es éveitől kezdve az 1908-ban revideált Károli-fordítás használata magától értetődővé vált az igehirdetésben és az egyházi életben. Bár az 1975-ben megjelent új for- dítás jelentős változást idézett elő a nagyobb protestáns felekezetek bibliahasználatában, a kisegyházak továbbra is a Károli-fordításhoz ragaszkodnak. ״Az 1908-as revideált Káro- li-kiadás a tradicionális protestáns körökben a sérthetetlen, néha szinte inspiráltnak tar- tott »Károli-fordítás«. Holott láthattuk, hogy a Vizsolyi Bibliától, Károli eredeti szőve- gétől igen messze van.” (56. old.) Zsengellér József megállapításának első felét, amely a Károli-kiadáshoz való merev ragaszkodásra vonatkozik, a szóban forgó kötet néhány ta- nulmány a is alátámasztja (ezek mind a 2. részben találhatók). A Károli-fordítást használ- ják a Nazarénus Gyülekezetek, a Keresztény Advent Közösség és a Hit Gyülekezete (bár ez utóbbi vallási közösség az Újszövetségről önálló fordítást szándékozik megjelentetni). Már az előzőekben utaltunk arra, hogy 1975-ben a protestáns egyházak, pontosab- ban a Magyar Bibliatanács új fordítást jelentetett meg. Ennek hátterét és jelentőségét Ka- rasszon István ismerteti. A Magyar Bibliatanács nem sokkal a megalakulását (1949) köve- tőén némi vita után úgy döntött, hogy nem elegendő az 1908-as Károli-kiadás revíziója, hanem új fordítást kell készítem. Az erre a célra kijelölt bizottság munkája több évtizedig tartott. A főbb célkitűzések így összegezhetők: a kor exegetikai eredményei kellőképpen képviselve legyenek; a fordítás liturgiái használatra alkalmas legyen; irodalmi szempontból szép nyelvezetű, ugyanakkor az egyházi nyelvben kevésbé jártasak számára is követhető legyen. A célkitűzések megvalósulását illetően Karasszon István így értékel: ״Mindezen szempontok figyelembevétele természetesen meglehetősen bonyolult fordítói eljárást eredményezett. Voltaképpen ez az egyetlen mondanivalóm: a végeredményt mindig igen sokrétű latolgatás előzte meg — talán ez nem mindig világos a fordítás felhasználói számára.” (123. old.) 1990-ben került kiadásra az imént bemutatott új fordítású protestáns Biblia első revideált változata. Ennek hátteréről és sajátosságáról Pécsük Ottó számol be. 1979-ben a Magyar Bibliatanács felhívást tett közzé, amelyben hozzászólásokat kért az 1975-ben megjelent Biblia szövegéhez. Több mint 1300 észrevétel érkezett, amelyek rendszerezé- se után a szöveggondozó bizottság megkezdhette a tényleges revíziót az alábbi ״dialekti- kus” elv szerint: ״a szövegkorrekció a beérkezett hozzászólásokat maximálisan figyelembe véve, de minimális változtatással folyjék” (125. old.). A változtatások főképp stilisztikai jellegű javításokból, tartalmi átdolgozásokból és a revideált Károli-szöveghez való vissza- térésekből álltak. A külső formát illetően alapvető változás, hogy az 1975-ös Biblia egy- hasábos tördeléséből visszatértek a protestáns körökben hagyományosabbnak mondható kéthasábos tördelésre. A katolikus bibliafordításokat illetően három kiadvány nyer részletesebb bemuta- tást. A Szent István Társulat által 1973-ban megjelentetett fordítást Jeleníts István, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat fordítását Taijányi Béla, a Békés—Dallos-féle fordítást pedig Dejcsics Konrád mutatja be. Mindegyik ismertetésben szó esik a fordítás háttéré- ről, értékéről és esetleges hiányosságairól. 7
