Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Lefkánits György: Szuromi Szabolcs Anzelm-Ferenczy Rita: Kérdések az állami egyházjog köréből - érintkezési pontok két önálló jogrendszer között
KÖNYVSZEMLE A fent ismertetett kiadványok sorát méltán egészítette ki Michael-Thomas Liske 2013 évvégén magyarul is megjelent Leibniz című kötete, melyet a szerző — jelenlegi változatában — 2010-ben, Münchenben tett közzé. Átfogó monografikus munka, me- lyet Felkai Gábor kiváló fordításában vehet kézbe az olvasó. Hiánypótló, mert ugyan arra nem törekedett, hogy Leibniz tevékenységét minden területét bemutassa, arra azonban igen, hogy szerteágazó filozófiai gondolatait összefogja egy kötetbe. A szerző, Michael- Thomas Liske a Passaui Egyetem Filozófiai Karának tanszékvezető professzora, akinek szakterülete a modermtás előtti filozófia, és aki többször volt a PPKE-HTK Passaui Egyetemmel közös konferenciájának vendége is. Leibniz munkásságát enciklopédikus hajlam jellemezte: korának szinte minden tu- dományterülete érdekelte (filozófia, teológia, logika, matematika, történelem, geológia, politikatudomány, diplomácia, természetjog stb.). Filozófiai módszerét a harmóniagon- dolat, illetve az individuális szubsztancia (monász) koncepciója határozta meg. A filozó- fus törekedett az ansztotelészi-skolasztikus metafizika és Descartes óta virágzásnak indult modern természetfilozófia összehangolására. A munkáiban megfigyelhető teremtő ek- lekticizmus annak köszönhető, hogy a fenti elvek alapján arra törekedett, hogy a látszó- lag ellentétes filozófiai nézeteket és elméleteket összehangolja. Ez csillapíthatatlan tudás- szomjának dialogikus jellegét is megmutatja, amely arra ösztönözte őt, hogy korának nagy gondolkodóival párbeszédbe kezdjen, harmonizálva így az egymásnak látszólag el- lentmondó gondolatokat, hiszen azok között - szerinte — nem lehet valódi, csupán fo- kozatbeh a különbség: minden létező valójában csak jelenség, melyek mögött homogén monászok húzódnak meg. Gájer László SZUROMI SZABOLCS ANZELM - FERENCZY RITA: Kérdések az állami egyházjog köréből — érintkezési pontok két önálló jogrendszer között (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Cathohcae de Petro Pázmány nominatae II1/17), Szent István Társulat, Budapest 2014 195 oldal A magyar magánjog és a Katolikus Egyház saját belső joga (azaz a kánonjog) két függet- len jogrendszer. Az állam és az Egyház közötti elválasztás koncepciója sajátos értelemben nem a modern szekuláris állam létrejöttével alakult ki, hanem már megtaláljuk ezt az alapelvet az Egyház korai időszakában, különösen a nyugati kánonjogi felfogásban. Szu- romi professzor rámutat ebben a kötetben az elválasztás világos koncepciójának egyik legfontosabb példájára, amelyet Nagy Szt. Gergely pápa írásaiban találunk meg (590— 604). O számos levelében, római jogi referenciákra építve érvelését, fejtette ki álláspont- ját a világi hatóság tisztán egyházi belső ügyekbe és az Egyház kánom rendszerébe törté- nő beavatkozásával szemben. Az nem lehet kétséges, hogy mindig adódtak és adódnak átfedések a két jogrendszer között, hiszen a két jogrendszer jogalanyai alapvetően ugyan- azok a személyek, akik tagjai mindkét (a világi és az egyházi) közösségnek. A két rend- szeren belüli jogalkotási cél azonban nem ugyanaz. A törvényhozói hatalomról alkotott felfogás és a közös római jogi gyökerek számos esetben eredményezett konfliktust a két 78
