Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai PATSCH FERENC tős szerepet vállalnak majd, és egyre pozitívabb szerepet játszanak az emberiség jövőjé- nek munkálásában.40 7. ÖSSZEFOGLALÁS: NÉHÁNY MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ MEGJEGYZÉS Az evangélium középpontjában Isten országa és annak hirdetése áll, amelyet azonban az egyház hús-vér, valódi embereknek hivatott hirdetni; olyanoknak, akik már mindig is valamely konkrét és meghatározott történelmi helyzetben élnek. Fenti áttekintésünkből kiderült, hogy e felismerés sürgetően komolyan vétele - amely az 1960-as évek közepe óta mind erősebb igénnyel lépett fel elsősorban a Latin-Amerikában dolgozó teológusok között — fokozatosan teret hódított és mintegy ״kitermelte” kiemelkedő képviselőit más kontinenseken is. Fliszen a szegénység, amelyben az ún. ״harmadik világ” népességének túlnyomó többsége sínylődik, nem csupán Ázsia, Afrika, és Dél-Amerika megkerülhe- teilen szociális problémája, hanem egyúttal a legnagyobb kihívás is az evangélium hirde- tése — és következésképpen a keresztény hitre és élettapasztalatra való reflexió: a teológia — számára. Hogyan összegezhetjük röviden az e belátásra épülő teológia hermeneutikai- módszertani alapelveit? Fentebb láttuk: a felszabadítás teológusainak újdonsága abban áll, hogy nem hanya- golják el, hanem egyenesen vizsgálódásaik gyújtópontjába helyezik a szegénység gazda- sági, politikai és kulturális dimenzióját. Szociális elköteleződésük arra vezeti őket, hogy odafigyeljenek életviláguk, társadalmi helyzetük komplexitására és gyökereire. Ez az elkötelezettség, a belehelyezkedés a tényleges valóságba, a társadalmi elemzés olyan módszertani eszközét adja a kezükbe, amely segíti őket tudatosítani a szegénység jelen- tésrétegeit egy hatékonyabb küzdelem érdekében. A tét nem csekély. Hiszen végső és legmélyebb szintjén a szegénység magát a halált jelenti. A legmélyebb szintű szegénység, a nyomor folyamatosan megsérti a legelső emberi jogot, amelyet szokásosan ״az élethez való jognak” nevezünk. Az éhség és a különböző betegségek következtében a nyomor ténylegesen fizikai halállal jár. Az ún. kulturális halál ennél enyhébb következmény, mely az előbbinél hierarchikusan magasabb szinten helyezkedik el. Kulturális halálról akkor beszélünk, ha a működő struktúrák az embereket negatív megkülönböztetéssel sújtják, illetve rasszhoz, nemhez vagy kultúrához való tartozásuk miatt semmibe veszik. A íelszabadítás teológusai ezt is szegénységnek nevezik. Bár a gazdasági dimenzió is fon- tos, ez csupán egy aspektusa a szegénységnek. Mivel a szegénység végső soron az egyes személyek és népek (közösségek) lerombolásához vezet, nem csupán a szociális problé- mákkal kell megküzdeni, hanem minden olyan személyes és strukturális okkal is, ami el- lentétben áll a Jézus Knsztus által meghirdetett ״élet országával”, és annak teijedésével. A harmadik világ társadalmai rettenetes ellentmondásoktól terhesek. A kínálkozó hajmeresztő esetek közül hadd idézzek végezetül csak egyetlen önkényesen kiragadott példát. Annkor 1997-ben Mobutu kongói elnök meghalt a marokkói Rabatban (ahol élete utolsó négy hónapját száműzetésben töltötte), 67 éves volt. Összesen 32 évig állt- különböző tisztségekben - nemzete élén; eközben országa teljes nyomorban, gyakran polgárháborús erőszak közepette, gyakorlatilag éhségszinten tengődött. Halálakor Mo- butu bankszámláin több mint ötmillió amerikai dollárt regisztráltak — nem véletlen, hogy a baloldali eszmék esküdt ellenségének hírében állt. Azok a teológusok, akik a felszaba40 Vö. Attali, J., Une bréve histoire de l’avenir, Librairie Arthéme Fayard, Paris, 2006; Ariarajah, S. W., Liberation m world religions, in DTWT, 126. 46
