Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében
A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében SZUROMI SZABOLCS ANZELM Látható tehát a katolikus egyetem működésének összetett felügyeleti rendszere, amelyben — az intézményt az Ex corde Ecclesiae 3. artikulusában megjelölt alapítótól füg- getlenül — legfelsőbb szerepet tölt be a Nevelésügyi Kongregáció. Ez a kompetencia a szenttudományokat oktató karok, illetve önálló szervezeti egységek tekintetében min- den esetben teljesen közvetlen ellenőrzési jogot jelent. Az egyetem más tudományokat oktató szervezete, működése, valamint az oktatás tartalma felett — megtartva az Ex corde Ecclesiae-b^n rögzített tudományos kutatás szabadságának kereteit — a Nevelésügyi Kongregáció részéről ez a felügyelet lehet közvetett (az alapító vagy engedélyező püspö- ki konferencián, megyéspüspökön keresztül), amelyre példa az egyetem működéséről bekért jelentés, az újabb karok megalapításának engedélyezése (vagy más esetben az azokról történő tájékozódás), ehhez hasonló a már meglévő karok megszűnése, valamint a statútum módosítása tekintetében való jogkör. Súlyos esetben közvetlenül is gyakorol- hatja a kongregáció a felügyeleti és ellenőrzési jogkört, amelynek oka lehet a katolikus egyház tanításával és küldetésével ellentétes bármely egyetemi cselekmény, különösen akkor, ha az arra illetékes alacsonyabb szintű egyházi hatóság elhanyagolja, vagy megta- gadja a szükséges intézkedés megtételét. Természetesen akkor is közvetlenül gyakorolja jogkörét a kongregáció, amikor hatáskörében, vagy a pápa által külön intézkedéssel rá- ruházott felhatalmazással egyetemlegesen kötelező jogszabályt vagy irányelvet bocsát ki a katolikus egyetemek működésének rendezése területén.29 Amennyiben az alapító - vagy engedélyező - a területileg illetékes püspöki konfe- rencia, úgy a közvetlen felügyelet tekintetében annak a plénuma, vagy állandó tanácsa köteles eljárni, amit az egyetem irányában a nagykancellár, azaz a püspöki konferencia elnöke képvisel. Hasonló a helyzet a más ordinánus (ordináriusok) által alapított (vagy engedélyezett) egyetem esetében. Azonban — amint azt már korábban jeleztük — a terű- letileg illetékes ordináriust bármely kategóriába tartozó katolikus egyetem - vagy más katolikus felsőoktatási intézet — esetében ellenőrzési és vigilancia jog illeti meg, saját jog- hatósága területén. Matthaeus Conte a Coronata külön megemlíti, hogy a katolikus egyetemen végzett munkának, és az ott kiállított tudományos fokozatoknak nemcsak az egyházi elismeré- sét, hanem az állami elfogadását is szükséges megőrizni.30 Ezt korábban biztosította, hogy a katolikus egyetem — az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával — az állami előírások alapján is ki volt véve a rendes világi joghatóság alól.31 A helyzet azonban lényegileg megváltozott a II. világháború után, annkor megszűnt a felsőoktatási intézmények fenti kiváltsága és azok egységes állami szabályozás alá kerültek, önálló állami felsőoktatási tör- vénnyel rendezve működésüket, szerkezetüket, a kibocsátható diplomák szintjét és az azokhoz kapcsolt jogkövetkezményeket. Ez - ahogy arra a korábbiakban rámutattunk - komoly konfliktust eredményezhet — az állam és egyház elválasztási rendszerének függ- vényében — a két jogrend egymástól eltérő rendelkezései miatt.32 Ebből nyilvánvaló, hogy a katolikus egyetemek belső szabályzatainak és működésének két jogrend kötelező előírásainak kell egyszerre megfelelniük, valamint a kibocsátott hivatalos dokumentu- mok jelentős része is két jogrendben fejt ki hatást.33 Mindazonáltal le kell szögeznünk, hogy az állami akkreditációs feltételeknek történő megfelelés, nem indokolhatja a kato29 Uníversitates et aha instituta studiorum superiorum Ecclesiae Catholicae, 18 (GROCHOLEWSKI, Z.). 30 Conte A Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque déri et scholarum, II. 317. 31 Wernz, F. X.—V[DAL, P., Ius canonicum ad codicis normám exactum, IV. 99. 32 Vö. pl. Handbuch des katholischen Kirchenrechts (Hrsg. Listl, J— Schmitz, H.), Regensburg 19992, 749—752. 33 Szuromi, Sz. A.—Ferenczy, R., Kérdések az állami egyházjog köréből, 167. EOLÓGiA 2014/3-4 202
