Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében likus egyetem identitásától való eltávolodást, vagy a katolikus tanítással össze nem egyez- tethető oktatást és kutatást, valamint az Egyház fegyelmi előírásainak az elutasítását. Ezt a helyzetet jelentősen segíti az AVEPRO felsőoktatási minőségbiztosítási és akkreditációs szervezet felállítása. b) A katolikus egyetem identitásának megőrzése mint sajátos felelősség A katolikus egyetem tehát a tudományos képzés és kutatás területén, a legmagasabb szín- ten elhelyezkedő olyan intézmény, amelynek az egyetemi feladatkör betöltése mellett a ״katolikus” jelleg is a meghatározója; Jósé Antonio Silva megfogalmazását követve: ״autentikusan katolikus”.34 Nem járulékos eleme tehát az egyetemnek, vezetésének és döntéseinek a katolikus egyházhoz való szoros kötődés. Az említett identitás megjeleni- tésében és megőrzésében az egyetem állandó oktatóinak közössége különleges szerepet tölt be. Ez kifejeződik mind saját tudományterületük kiemelkedő művelésében, mind a katolikus tanítás irányában megnyilvánuló kellő tiszteletében (vö. Ex corde Ecclesiae, Art. 4 § l).35 Ez az irányelv kiteljed azokra az egyetemi oktatókra is, akik más vallási kö- zösséghez tartoznak, vagy nem vallásosak36, és ebből következik, hogy az állandó oktatói kar többségét a katolikus egyházhoz tartozóknak szükséges alkotnia.37 Mindezek szem előtt tartásával Szent II. János Pál pápa négy pontban összegzi a katolikus egyetem lénye- gi tulajdonságait: 1״) keresztény eszmeiség, nemcsak az egyének, hanem az egyetemi közösség részéről is; 2) állandó reflexió a katohkus hit fényében az emberi tudás növek- vő kincsestárára, melyhez a katohkus egyetem saját kutatásaival keresi a hozzájárulás le- hetőségeit; 3) hűség az egyház által közvetített keresztény üzenethez; 4) intézményes el- kötelezettség Isten népének és az emberiség nagy családjának szolgálatára azon az úton, mely az életnek értelmet adó transzcendentális cél felé vezet.”38 Ezekhez további négy alapelvet fűz hozzá: a tudás integrációját; a dialógust a hit és az értelem között; az etikai vonatkozást; valamint a teológiai távlatot.39 Az utóbbi jól mutatja a katolikus egyetemen belüli — valamilyen önálló szervezeti egység formájában történő — teológiai oktatásnak az elengedhetetlenségét, amelynek tanításához a CIC 812. kán. előírása alapján az illetékes egyházi hatóságtól származó engedélyre van szükség.40 Egyúttal kifejezi, hogy az egyház a modern korban is úgy tekint a teológia művelésére, mint tényleges — a más tudomány- területek és tudományágak eredményeire reflektáló — önálló tudományra, amely a kinyi- latkoztatásban és a szenthagyományban rögzített ismeretek tükrében, olyan módon beszél — saját adekvát tudományos módszerét alkalmazva Istenről, az emberről, a világról, az élet- ről, az igazságról, az erkölcsös — és nem pusztán etikus — cselekmény sajátosságairól, amely más tudományok megismerési horizontja által rejtve marad a kutató elme számára.41 34 S1LVA, J. A., Universidad católica, in Diccionario General de Derecho Canónico (dir. Otaduy, J.-Viana, A.-Sedano, J.), VII. Pamplona 2012, 765-768, különcsen 765. 35 Laghi, P., The Catholic Cniversity as University and as Catholic, in Seminarium 35 (1995), 369-376. 36 Ex corde Ecclesiae, Art. 4 § 4. 37 Ex corde Ecclesiae, Art. 4 § 4; vö. Comentario exegético al Códige de Derecho Canónico III (dir. Marzoa, A.—Miras, J.-Rodriguez-Ocaüa, R.), 274 (Cito, D.). Erdő, P., Egyházjog, 416. 38 Ex corde Ecclesiae, 13 (ford. Széchényi, K.), Budapest 1991; vö. S1LVA, J. A., Universidad católica, 765-766. 39 Ex corde Ecclesiae, 15. 40 Erdő, P., Egyházjog, 416. 41 Vö. pl. Rokay, Z., A teológia módszertana, in A tudományos módszer (Pázmány Könyvek Sorozat 9) (szerk. Szu- romi, Sz. A.), Budapest 2013, 11—19. 203
