Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében a papképzés ellenőrzését is az addigiakhoz rendelve, XV. Benedek pápa (1914-1922) 1915. november 4-én, amely kompetencia egészen 20131־g,20 az 1988. június 28-án ki- adott Pastor Bonus kezdetű apostoli konstitúció XVI. Benedek pápa által (2005—2013) történt módosításáig fennállt. Jelenleg a Nevelésügyi Kongregáció (Congregatio de Studio- rum Institutis) teljes felügyeleti joghatósággal rendelkezik a katolikus egyetemek és kato- likus egyházi fakultások felett. Magát a Katolikus Egyház felsőoktatási intézményeire vo- natkozó törvényt XI. Piusz pápa (1922—1939) újítja meg 1931-ben Deus scientiarum Dominus kezdetű apostoli konstitúciójával;21 amely VI. Pál pápa (1963—1978) által mó- dosításra kerül a II. Vatikáni Zsinatot követően,22 azonban a katolikus egyetemek műkő- désére vonatkozó előírások tényleges átalakítását Szent II. János Pál pápa (1978—2005) 1990. augusztus 15-én kelt — fentebb idézett — Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli konsti- túciója jelenti.23 2. A KATOLIKUS EGYETEM KORTÁRS JELENTŐSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE a) Az intézmények felügyelete A leglényegesebb változás a katolikus egyetemek működése területén, hogy alapításukra 1990-től már nemcsak az Apostoli Szentszék, hanem a püspöki konferencia, a megyés- püspök, valamint más hivatalos egyházi jogi személy is jogosult. Az utóbbi esetben tér- mészetesen szükséges az illetékes egyházi hatóság engedélye.24 A korábbi - CIC (1917)- hez íródott — kézikönyvek aláhúzzák, hogy nemcsak az alapító egyházi hatóságnak — amely a Deus scientiarum Dominus kezdetű apostoli konstitúciója alapján egyedül az Apostoli Szentszéket jelentette25 — áll jogában ellenőrizni (vizitálni) a katolikus egyetemet, hanem a helyi ordináriusnak is, hiszen saját egyházmegyéjében elsődleges kötelezettséggel ren- delkezik a hitletétemény őrzésére (vő. CIC [1917] Can. 1381).26 Ez az ellenőrzési jogkör mind a mai napig kiteljed annak a vizsgálatára, hogy az intézményben folyó oktatói és kutatói tevékenység összhangban van-e az Egyház tanításával, valamint, hogy az egyete- mi munka a jó erkölcsnek megfelelően történik-e. így a megyéspüspök bekérheti a kép- zésben használt könyveket, és a nem megfelelők alkalmazását megtilthatja. A helyi ordi- nánus vizitációs jogát nem korlátozza az intézményt esetlegesen fenntartó szerzetesrend exempt jellege.27 Szükséges kihangsúlyoznunk az egyetem felett illetékes egyházi ható- ság és a területileg illetékes megyéspüspök különleges kötelezettségégét is az egyetemen belül végzett lelkipásztor! tevékenység összehangolására.28 20 Benedictus XVI, Μ. P. Ministromm institutio (16 ián. 2013): L’Osservatore Romano, 16 gennaio 2013. 21 AAS 23 (1931), 241-262. 22 PAULUS VI, Const. Ap. Normáé quaedam, Typis Polyglittis Vaticanis 1968. 25 Ioannes Paulus II, Const. Ap. Ex corde Ecclesiae (15 aug. 1990): AAS 82 (1990), 1475—1509. 24 Ex corde Ecclesiae, Art. 3 §§ 1—4. Vő. Ammer, J., Uníversidades, in Diccionario Enciclopédico de Derecho Canónico (dir. Haering, S—Schmitz, H.; edición espafíola: Pérez de Heredia, I.-Llaquet, J. L. V.), Barcelona 2008, 814—815. 2s Conte A Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque eléri et scholamm, II. 316. 26 Vermeersch, A.-Creusen, I., Epitome iuris canonici cum commentaries ad scholas et ad usum privatum, II. Mechli- niae-Romae 19547, 502-504. 27 Leo XIII, Const. Romanos Pontifices (8 mai. 1881) η. 20; CIC (1917) Can. 1382. Vö. VERMEERSCH, A.-Creu- SEN, I., Epitome iuris canonici, 504. A hatályos joghoz vö. Comentario exegético al Códige de Derecho Canónico (dir. Marzoa, A.-Miras, J.-Rodríguez-Ocana, R.), III. Pamplona 1996, 274 (C1TO, D.). 28 S1LVA, J. A., Universidad católica, in Diccionario General de Derecho Canónico (dir. Otaduy, J.-Viana, A.-Sedano, J.), VII. Pamplona 2012, 765-768, különösen 767-768. 201
