Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében
A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében SZUROMI SZABOLCS ANZELM V. Szixtusz pápa (1585-1590) 1588-ban létre hozza a Pápai Állam felsőoktatási rendsze- rének felügyeletére a Congregatio pro universitate studii romani-t, Immensa aeterni Dei kezdetű konstitúciójával.11 A kongregáció azonban további felhatalmazásokat is kap azért, hogy a pápai alapítólevéllel rendelkező legjelentősebb egyetemek felett is ellenőrzést gyakorol- hasson, beleértve Párizst, Oxfordot, Bolognát és Salamancát.12 Mindössze tizenegy év telik el, és 1599-ben megtörténik a Jezsuita Rend által kidolgozott egységes felsőoktatá- sí szabályzat, a Ratio atque instituto studiomm Societatis Iesu római elfogadása. A szabályzat 1773-ig - a Jézus Társaság betiltásáig - volt kisebb módosításokkal hatályban13 (megjegy- zendő, hogy a Pázmány Péter által 1635. május 12-én megalapított, és II. Ferdinánd csá- szár által 1635. október 8-án megerősített egyetem Nagyszombatban szintén ezen okta- tási rend alapján működött).14 AJezsuita Rend 1814-ben történt visszaállításával újra ez a szabályzat lett az egységesen alkalmazott kriténumrendszer a Szentszék által elismert fel- sőoktatási intézmények működése és oktatási előírásai tekintetében. Kétségtelen, hogy a katolikus egyetem megnevezéssel legkorábban a Leuveni Kató- likus Egyetem kapcsán találkozunk, amely, egyúttal a legrégibb németalföldi egyetem is.15 Ezt az intézményt (ahol Rotterdami Erasmus is tanított [t 1536]16) — a katolikus jel- ző kifejezett alkalmazásával - V. Márton pápa alapította (1417-1431) 1425-ben. Mind- azonáltal a katolikus egyetemek megszületése leginkább a XVIII. század vége és XIX. század eleje közé tehető. Ez az időszak Európa-szerte meghozza az egyház által fenntartott intézmények — így a felsőoktatás — szekularizációját. Ennek eredményeként a korábban egyházi irányítás - de legalábbis ellenőrzés — alatt álló egyetemek döntő többsége átkerül teljesen uralkodói, vagy állanu fennhatóság alá.17 A katolikus egyház a kialakult helyzetre tekintettel — szem előtt tartva a felsőoktatás egyedülálló fontosságát és azt a szerepet, amit az a XI. századtól betöltött - az Apostoli Szentszék által felügyelt új — nevükben elsődle- gesen a katolikus, vagy7 pápai jelzőt viselő - egyetemek létrehozását kezdi meg,18 akár a régi egyetemi központokban. Ez utóbbira példa az Institut Catholique de Paris 1875-ben, az Institut Catholique de Toulouse 1876-ban, vagy az Universidad Pontificia de Salamanca 1940-ben történt megalapítása. Ezzel párhuzamosan, XII. Leó pápa (1823—1829) 1824- ben kiadott Quod divina sapientia kezdetű konstitúciójával megreformálja a pápa által is elismert diploma kiállítási joggal rendelkező egyetemek működését, és a Congregatio pro universitate studii romani-t átnevezi Congregatio studiorum-ra, jóval szélesebb ellenőrzési jo- gokkal ruházva azt fel. Közben megszületik 1832-ben a Ratio studiomm egységes oktatási szabályzat megújított formája,19 a felsőoktatási intézmények működésének részletes ren- dezésére. Az átnevezett kongregáció kompetenciájának 1870-ben történt kibővítése kö- vetkeztében, teljes felügyeletet gyakorolhatott az egész világ összes pápai címmel, vagy7 katolikus megnevezéssel rendelkező egyeteme fölött, valamint átfogóan a szenttudomá- nyok oktatása terén, történjen az akár állami egyetemhez kapcsolódva. Ezt bővíti tovább, 11 Sixtus V, Const. Immensa aeterni Dei (22 ián. 1588): Bullarum diplomatum et priviliegiomm Sanctorum Romanorum Pontificum collectio I-XXIV (ed. Gaude, F.), Augustae Taurinorum 1857-1867, VIII. 993. 12 SZUROMI, Sz. A., Egyházi intézménytörténet (Bibliotheca Institut] Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Ca- tholicae de Petro Pázmány nominatae 1/4), Budapest 2003, 190. 13 Vö. PAVUR, C., The Ratio Studiorum. The Official Plan for Jesuit Education, Saint Louis 2005. 14 Török, J.—Legeza, L., Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest 1999, 11. 15 Tollebeek, J.—Nys, L., Tire city on the hill: a history of Leuven University 1968-2005, Leuven 2006. 16 Vö. Zweig, St., Erasmó de Róterdam: Triunfo y Tragédia de un Humanista, Barcelona 2005. 17 Wernz, F. X—Vidal, P., Ius canonicum ad codicis normám exactum, IV. Romáé 1935, 90—94. 18 Universitates et alia instituta studiomm superiomm Ecclesiae Catholicae, Cittá del Vaticano 2005, 13 (Grocholews- ki, Z.). 19 Ratio atque instituto studiomm Societatis Iesu, Paris 1850. OLOG 200
