Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A Vienne-i Zsinat (1311-1312) határozatainak jelentősége teológiai, kánonjogi és történeti szempontból
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A Vienne-i Zsinat (1311-1312) határozatainak jelentősége... Érdemes egy pillantás vetnünk a Vienne-i Zsinat határozatainak a Clementinae gyűjteményben való elhelyezkedésére, amelyek természetesen uralják a kollekció teljes anyagát. A gyűjtemény szerkezete, az egyes témák tárgyalásának tekintetében is — követi a Liber Extra és a Liber Sex tus felosztását. Ez a megállapítás azért sem elhanyagolható, mivel a Vienne-i Zsinat döntései is ebben a sorrendben kerültek összeállításra. Kissé zavaró, hogy még a Friedberg-féle kiadásban is következetesen szerepel a „Clemens V. in concilio Viennensi” azon fejezetek előtt is, melyek minden kétséget kizáróan nem a Vienne-i Zsinatról származnak, bár Fnedberg a jegyzetapparátusban mindig jelöli azokat a kéziratokat, amelyekből ezek az attribúciók hiányoznak. Az első egység, amely megszakítja a Vienne-i Zsinat anyagának folyamatos tárgyalását a Clementinae-n belül, a Clem. 1.2.3-5 leiratot (vö. rescriptum) magyarázó három további - forrásmegjelölést nem tartalmazó - rövid fejezete.16 Ezek summáriumai mellett — ahogy az egész dekretális gyűjteményben - Ioannes Andreae (t 1348)17 neve szerepel, aki 1322-ben a Clementinae-hez kapcsolt Glossa Ordinariat is elkészítette. Mindössze két fejezetnél olvasható Ioannes de Imola (f 1436)18 neve (vö. a Clem. 1.2.5 előtt19 és a Clem. 1.3.8-nál20). A Paviában, Sienában és Bolognában is oktató említett kánonjogász azonban jóval későbbi születésű (1370 körül), mint a gyűjtemény kihirdetésének dátuma. Megjegyezzük, hogy a fejezetek forrásmegjelölésének hiánya ellenére ismert, hogy azok V. Kelemen dekretális leveleiből idéznek, gyakran hosszabb, egyes esetekben viszont pusztán néhány soros szerkesztett mondatokat.21 A De electione et electi potestate és a De renuntiatione című III. és IV. titulusról ugyanezt mondhatjuk el,22 melyet majd a mindössze egy fejezetet — a Vienne-i Zsinat 4. határozatát tartalmazó — V. titulus követ. De supplenda negligentia praelatorum címmel. A De aetate et qualitate, et ordine praeficiendorum téma, amely a papképzés tekintetében kiemelkedő jelentőségű — különösen a legelső23 — három kánont tartalmaz, mindössze csak a másodikban (vö. Decr. 5) idéz az 1311-1312. évi zsinatról. Az I. könyv további fejezetei a helyettesi és a bírói hivatalról, valamint a perbeli képviseletről és az előző állapotba történő visszahelyezésről nem zsinati határozatokat foglalnak össze (vö. De ojficio viarii [Tit. VII]24; De officio et potestate indicis delegati [Tit. VIII]2’; De officio indicis ordinarii [Tit. IX]26; De procuratoribus [Tit. X]27; De restitutione in integrum [Tit. XI]28). Sőt a II. könyv I. titulusa, ami a bíróság témakörének van szentelve (De indicii), csak a második kánonban idézi a Vienne-i Zsinat sorrendben következő 6. határozatát.29 Megfigyelhető, hogy a bírósági eljárásról szóló II. könyv anyagában 16 Clem. 1.2.3-5 (Friedberg II. 1135). 17 Erdő, P., Storia della scienza del diritto canonico. Una introduzione, Roma 1999, 91—92. 18 Erdő, P., Storia della scienza del diritto canonico, 114. 19 Summ, ad Clem. 1.2.5: Gratia super vacaturo non comprehendit beneficium, post datam in substantia creatum. Friedberg II. 1135. 20 Summ, ad Clem. 1.3.8: Concessio licentiae generalis, religioso de consentiendo electioni factae vel fiendae, non valet. Friedberg II. 1138. 21 Erdő, P., Storia dellefonti dei diritto canonico (Istituto di diritto canonico San Pio X, Manualia 2), Venezia 2008, 126-127. 22 Friedberg II. 1135-1138. 23 Clem. 1.6.1 (Friedberg II. 1139). 24 Friedberg II. 1140. 25 Friedberg II. 1140 26 Friedberg II. 1140-1141. 27 Friedberg II. 1141-1142. 28 Friedberg II. 1142. 29 Summ, ad Clem. 2.1.1 (Friedberg II. 1143). 98
