Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Megfontolások az államférfiúi hivatásról - katolikus szemmel
Megfontolások az államférfiúi hivatásról - katolikus szemmel KUMINETZ GÉZA mélyen fogan meg a lélekben s ezt egészen áthatja, természetszemen tör fel a vágy, hogy minden erejét ennek megvalósítására szegezze: a lélekben égni kezd a politikai tárgyszerelem, a politikai Erósz; az egyén teljesen odaadja magát, lénye szinte felolvad az eszmény tárgyában, munkabírása hihetetlenül felfokozódik, minden szenvedésre kész ideáljáért, nem retten vissza sem a golyótól, sem az akasztófától, magát mindenestül bátran feláldozza. De hogyha ilyen tüzű politikai erósz ég az államférfiúban, ez a tűz másokat is melegít, az ideált önkénytelenül továbbsugározza, terjeszti: igéző szuggesztív ereje van; ha az egyén nem volt gyakorlott szónok, most hatásos rétorrá fejlődik; ha régebben ügyetlen volt az emberekkel való bánásmódban, most mind nagyobb tömegben magához láncolja őket; ha először egyedül állott, most hatalmas szervező erő szállja meg. Minthogy a hivatástudat valamely politikai eszményt igazi tárgyszerelemmel megvalósítani akar, a megvalósítás legalkalmasabb eszközeit keresi, melyek segítségével az ideált fokozatosan megközelíti: megterem tehát önkénytelenül az államférti lelkében a valóságérzék: az emberek és dolgok helyes, a tárgyat mindig födő hideg megítélése, mely sok tárgyi tudást, éles észt s finom intuíciót követel. Ez a valóságérzék megóvja őt attól, hogy mint fantaszta a politikai eszménynek a valóság fölött magasan lebegő ritka levegőjében rekedjen meg. Ha azután az eszményhez mért alkalmas eszközöket felismerte, tántoríthatatlan és szívós akaraterővel, semmi akadályt nem ismerve, minden poklokon keresztül az ideál megvalósítására tör. Az akarat szilárdsága az önmagához hű és elveiben következetes politikai géniusznak alapvonása, egyben missziótudata mélységének mértéke. De ugyancsak a hivatástudat, a politikai eszmény megvalósítására való őszinte törekvés az államférfiú egyik legmélyebb erkölcsi tartalmú szellemi vonásának folyton frissen buzgó forrása: az érzékeny felelősségtudaté, mely mindig lelkiismeretesen leméreti a politikai személyiséggel magatartásának, cselekvésének, vagy nem-cselekvésének a nemzet egyes rétegeire vagy az egész nemzet sorsára kiható jelentőségét. A mély és érzékeny felelősségtudatnak egyben az igazságérzés és szociális érzés a természetes velejárója. [...] Nem minden politikus államférfi, sőt: lehet valaki vezető politikus és mégsem valódi államférfi.14 15 A nagy államférfi egyszersmind nagy ember is.'3 Naggyá avatják őt erkölcsi vonásai: a hivatástudat tántoríthatatlan kötelességérzése, a politikai eszménynek való teljes odaadás, a politikai erósz, az akadályoktól vissza nem rettenő akaraterő, a mély felelősségtudat, melyet igazság- és szociális érzés kísér. Nem erkölcsi jellemvonások, hanem ezeknek csak pszichológiai melléktermékei, amelyek azonban a hivatástudat teljesítésének, a politikai ideál megvalósításának legfontosabb eszközei: a sugalmazó és szervező erő s a valóságérzék, mely a mindig világosan ítélő ész, ösztönös intuíció s állandóan gyarapító« pozitív tudás eredménye.”16 ken, az egyetemes igazságosság eszményét szem előtt tartva, felül tud emelkedni. Ez egyike a legsúlyosabb politikai problémáknak, mintegy próbaköve az államférfiúi nagyságnak.” Vö. KORNIS, Gy., Az államférfi. A politikai lélek vizsgálata I, Budapest 1943, 156. 14 Vö. KORNIS, Gy., Az államféfi. A politikai lélek vizsgálata I, Budapest 1943, 101. 15 Az erősen hatni tudó ember azonban még nem szükségszerűen nagy ember: „Az akarat erőszakos érvényesítése által - legyen az bár töretlen életerő árama, vagy erős, valódi céltudatosság, - még senki sem vált igazi egyéniséggé.” Vö. HILDEBRAND, D., Liturgia és egyéniség, Budapest é. n., 30. Ez csakis nemes eszmék szolgálatába állásával lehetséges. Azok az államférfiak, akik destruktív eszmék szolgálatába állnak, azok a történelem negatív alakjai lesznek. Az igazi államférfiú „hivatástudata alapján új eszméket termel, a régieket új formába önti, az elméket megigézi és megtermékenyíti, ég benne az alkotás vágya, akar és teremt: nem múló politikai divatot indít meg, hanem nagy nemzeti eszményekre és célokra való törekvés állandó lelki forrása. Vö. Kornis, Gy., Az államféfi. A politikai lélek vizsgálata I, Budapest 1943, 87. 16 Vö. Kornis, Gy., Az államféfi. A politikai lélek vizsgálata I, Budapest 1943, 28-31. 75
