Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyetemes és partikuláris zsinati fegyelem befolyása a magyar zsinati jogalkotásra a 11-13. században
Az egyetemes és partikuláris zsinati fegyelem befolyása... SZUROMI SZABOLCS ANZELM III. LEGÁTUSI TEVÉKENYSÉG, MINT KÖZVETLEN SZENTSZÉKI BEFOLYÁS A MAGYARORSZÁGI ZSINATOKON Szemmel látható az a radikális fejlődés, amely a gregoriánus reformok érvényesülésében az I. és a II. Esztergomi Zsinat között eltelt rövid időben lezajlott. Ennek az indokait több kutató a Szentszék és a Magyar Királyság politikai kapcsolataiban beállt változásban vélte felfedezni.47 Tudjuk azt, hogy 1092-ig Szent László (1077-1095) politikai tevékenysége összhangban állt az Apostoli Szentszék szándékával. Ám ezt követően törés következett be, hiszen II. Orbán pápa nem fogadta el a magyar király horvátországi hódításait, aki ezért IV. Henrikhez (1056-1106) fordult politikai támogatásért. Lászlót a trónon Kálmán követte, aki folytatta apja déli hódító törekvéseit, és bár 1098-ban barátsági szerződést kötött a velencei dózséval, 1105-ben azonban elfoglalta a dalmát városokat és szigeteket. Egyes vélemények szerint az így kialakult pápai ellenállást szerelte volna le Kálmán 1106-ban Guastallában tett nyilatkozata, amellyel a magyar király lemondott az invesztitúra gyakorlásáról.48 A kérdés azonban ennél jóval összetettebb és véleményünk szerint a gregoriánus reformoknak a magyar zsinatokon való maradéktalan érvényesülése nem magyarázható politikai fordulattal.49 50 Sőt, meg kell jegyeznünk, hogy maga a lemondás ténye sem igazolható, sem az okleveles forrásokból, sem pedig az azt követő magyar uralkodói gyakorlatból.30 A változás valójában a Szentszék és Magyarország egyházi kapcsolatában keresendő, mégpedig a pápai legátusok magyarországi tevékenységében. Sajnos a rendelkezésre álló adatok meglehetősen hiányosak a pápai legátusok magyarországi ténykedésére vonatkozóan, azt azonban biztosan tudjuk, hogy már 1103-ban hazánkban járt Ágoston kardinális, aki a belgrádi püspök és egy kolostor között fenn álló vitában hozott döntést.51 Számunkra azonban fontosabb Kuno bíboros jelenléte, aki a pápa küldöttjeként 1112-ben Magyarországon időzött és részt vett all. Esztergomi Zsinaton.52 Hasonló helyzetet sejtet az 1 169. évi III. Esztergomi Zsinat, azzal a különbséggel, hogy ekkor, minden bizonnyal, egy Szentszékkel kötött megállapodás is született.’3 A történetírás álláspontja nem egyértelmű sem a megállapodással, sem a zsinattal, sem pedig a legátussal kapcsolatban.54 A rendelkezésre álló adatokból valószínűsíthetjük, hogy a zsinaton szereplő pápai küldött az ad Velum Aureum címet viselő Manfréd diakónus 47 Vö. Jhdin, H. (ed.), Handbuch der Kirchengeschichte, III/1. Freiburg-Basel-Wien 1985.2 461. Fraknói, V., Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Római Szent-Székkel, I. Budapest 1901. 31. KristÓ, GY., A Kárpát- medence és a magyarság régmúltja (1301-ig), Szeged 1993. 151. Makk, F., Magyar külpolitika (896-1196), Szeged 1993, 131. Makk, F., Megjegyzések Kálmán külpolitikájához, in Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Historica 67 (1980), 21—31, különösen 23. 48 Episcoporum, quam fecit rex Hungáriáé ad mandatum Papae. Denunciamus vobis, Pater venerende; nos legi divinae subditos, ac secundum eam vobis servire paratos: unde et investituram Episcoporum hactenus a maioribus habitam, iuxta admonitionem vestram, dimisimus, et si quem in electione huiusmodi minus canonice retractatum est, de caetero, Deo volente, cavebimus. Mansi XX. 1211—1212. 45 Vö. SZUROMI, Sz. A., Az első három esztergomi zsinat, (38. j.) 116—121. 50 Vö. Szuromi, Sz. A., Az első három esztergomi zsinat, (38. j.) 121. 51 Vö. Fraknói, V., Magyarország egyházi, I. 361/83. jegyzet. 52 Fraknói, V., Magyarország egyházi, I. 31. Balics L., A római katholikus egyház története Magyarországban, II. Budapest 1888, 75. 53 PÉTERFY, C., Sacra concilia ecclesiae Romano Catholicae in regno Hungáriáé celebrata, I. Posoniae 1742, 62. 54 Vö. KuBlNYl A., Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén, in Levéltári Közlemények 46 (1975) 59-121, különösen 82, 209. jegyzet. SzovÁK K., Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században, in ZOMBORI 1. (ed.), Magyarország és a Szentszék kapcsolatának 1000 éve, Budapest 1996. 21-46, különösen 37. 201
