Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Perendy László: A lelki hatalmat gyakorlók erényei. Szent Ambrus De officiis ministrorum című művének forrásai
A lelki hatalmat gyakorlók erényei PERENDY LÁSZLÓ ben írásának legfontosabb céljaként a copia multorum exemplorum bemutatását adja meg. A haszontalan filozofálgatás elutasításának gondolata jelenik a III 97-ben is, ahol az ítjabb Tóbiás és Ráguel erényeinek méltatása kapcsán Ráguelről kijelenti, hogy „quam breviter absolvit omnes quaestiones philosophorum ”.1} Ambrus a sarkalatos erények bemutatása során sem ragaszkodik mereven a sztoikus felsoroláshoz és beosztáshoz. Míg Cicero a negyedik kardinális erényhez (temperantia) sorolja a verecundia erényét, Ambrus ezt külön kiemelve előre helyezi, mint ami elengedhetetlen a fiatalok, elsősorban a ministeria gyakorlói számára. Egyéb eltérések is kimutathatók a sztoikus beosztáshoz képest.13 14 Egyébként éppen a verecundia erényének tárgyalása során figyelhetünk meg egy jelenséget, vagyis azt, hogy több esetben egy témakör ismétlődése nem szerkezeti lazaságra enged következtetni. Az I 210-ben már tárgyalt erényre a 219-ben tér vissza, hogy kifejtse azt a többletet, amelynek a világiakhoz képest meg kell lennie a klenkusi erények gyakorlásában. Ugyanaz az erény az ő esetükben már nem pusztán az evilági ügyek helyes intézése szempontjából fontos, hanem a halálon túlra, a túlvilágra mutató célja van. Ezt Steidle a következő mondat gondos elemzésével mutatja ki, összevetve a párhuzamos cicerói hellyel: „teneamus igitur verecundiam et eam, quae totius vitae ornatum attollit, modestiam”.15 Amint már az előzőekben láthattuk, legfontosabb mondanivalója szempontjából lényeges, hogy a legtöbb exemplumot az ószövetségi könyvekből sorol fel Ambrus. Abra- hám, Jákob, Jób és Dávid példáit bemutatva fogalmazza meg szónoki kérdés formájában mondanivalójának lényegét: quid his viris principalium virtutum defuit?16 Az őket követő idők filozófusainak etikai eszményképei és eszmefuttatásai már csak másodlagosak és partikulárisak lehetnek. Az Újszövetségben azonban valódi előrelépés figyelhető meg az erények megjelenésében, amely már a túlvilági beteljesedés irányába mutat. A 38. zsoltár 7. és 8. versére támaszkodva és az IKor 13,10-et is figyelembe véve az erények gyakorlása tekintetében Ambrus így mutatja be az üdvtörténetben érvényesülő három fokozatot: „umbra in lege, imago in evangelio, veritas in caelestibus”.17 13 Uo. 21. 14 Uo. 20. 15 Uo. 44-45. 16 Uo. 42. 17 Uo. 52-54. 179
