Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Puskás Attila: A tradíció értelmezése a Trienti zsinaton
PUSKÁS ATTILA A tradíció értelmezése a Trienti zsinaton Négyszázötven évvel ezelőtt, 1563. dec. 4-én fejezte be majd két évtizedes munkáját a Trienti zsinat, melynek határozatai és teológiája hosszú évszázadokra meghatározta a katolikus Egyház egész életét. A zsinatok történetében a Tridentinum egyik újdonsága, hogy döntő teológiai ismeretelméleti kérdésekben foglalt állást, amikor a tradíció szerepét igyekezett megfogalmazni az Egyház és a teológia számára. A korábbi zsinatok nem reflektáltak teológiai érvelésük, dogmatikai értelmezésük és döntéseik ismeretforrásaira, illetve ezek egymáshoz való viszonyára. A Trienti zsinat szükségesnek látta ezt megtenni, mert a reformátori teológia nemcsak egyes tartalmi dogmatikai, hanem átfogó jelentőségű ismeretelméleti kérdésekben is új szemléletmóddal jelentkezett és kritikát gyakorolt a korábbi egyházi és teológiai látásmód fölött. Ez a protestáns bírálat, mely mindenekelőtt a Szentírás-tradíció-Egyház viszonyára vonatkozott, nem maradhatott válasz nélkül. A zsinat a reformáció kihívására úgy reagált, hogy rögzítette a tradíció katolikus értelmezésének alapvető szempontjait, bár ugyanakkor számos kérdést nyitva is hagyott. Újdonsága mellett e kifejezett ismeretelméleti reflexió jelentőségét abban is láthatjuk, hogy a benne megfogalmazott tradíciófelfogás átfogó hátteréül és alapvetéséül szolgált a zsinat tartalmi-dogmatikai határozatainak és hivatkozási alapját képezte a későbbi tanítóhivatali állásfoglalásoknak is. E szempontok különösen is indokolttá teszik, hogy reflektáljunk a Trienti zsinat tradícióértelmezésére. A jelen tanulmányban célunk éppen ez: vázolni és értékelni igyekszünk a zsinati tradíciófelfogás súlypontjait és ugyanakkor nyitva maradt kérdéseit. Bevezetésként felidézzük a zsinat dogmatikai célkitűzéseit és a „sola scriptura” elvvel jellemzett reformátori ismeretelméleti álláspont hangsúlyait. Ezt követően két lépésben fejtjük ki a zsinat válaszát. Először a mcea-konstantinápolyi hitvallás elfogadásáról szóló határozat jelentőségét értékeljük a tradíciófelfogás szempontjából. Majd részletesebben elemezzük a Sacrosancta dekrétum tradíciófelfogását és az ezzel kapcsolatos értelmezési lehetőségeket. Végül néhány összefoglaló értékelő megjegyzéssel záijuk megfontolásainkat. 180
