Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: Pauler Ákos pedagógiai eszméi
KUMINETZ GÉZA Pauler Ákos pedagógiai eszméi között. A norma megszegése még nem jelenti szükségképp az ideál feláldozását. Csak az eszmény maradandó és örökbecsű, a belőle és általa készített etikai kódex korhoz kötött elemeket is tartalmaz, melyeken szükség esetén változtatni kell. Az erkölcsi problémát tehát alapvetően az erkölcsi maximák bírálata képezi, amihez az erkölcsi ideál nyújtja a kellő kntikai alapot. Az egészséges erkölcsi tudatú ember a konkrét normákat az eszmény magasáról nézi, ezért azok változtatása, esetleges negligálása nem botránkoztatja meg, hanem helyeslését váltja ki. Ez lenne az erkölcsi nevelés célja, erre a szellemi s érzületi magaslatra emelni az embert. A világnézet tanítása: Pauler itt abból indul ki, hogy a világnézet óhatatlanul kialakul minden emberben, akaija vagy sem. Mivel az emberben ott van az eredendő tudásvágy, aminek a végkifejlete a világ és az élet egységes felfogásának kialakítása.34 35 Ennek kialakulását a tanító siettetheti, vagy helytelen tanítással késleltetheti, de meg nem változtathatja. Ha pedig az ember szükségképp világnézetet alkotó és szerinte tájékozódó lény, akkor legelemibb feladat, hogy e vágya kellő módon kielégüljön. Ezt a nevelési és tanítási feladatot is már nem lehet kellően korán elkezdeni, hiszen a gyermek kérdező, érdeklődő lény, akinek kérdései nem csak az egyes jelenségekre, hanem magára a világra és az életre, mint egészre is vonatkoznak.33 Ha a gyermek még csak a mesék világának szintjén van, ezt kell megragadni világnézetének fejlesztésére. A világnézeti tájékozódásunk is fejlesztést, irányítást kíván. Ha ezt a gyermek és az ifjú nem kapja meg, akkor hiányos és egyoldalú lesz minden tanítás. E tekintetben Pauler nagy társadalmi mulasztásokra emlékeztet. A helyes világnézet és csakis ez adja az élet helyes vezetéséhez az iránytűt. Nélküle, vagy hiányossága esetén terjed a világnézet nélküli kapkodás, illetve erkölcsi téren az ebből fakadó ziláltság és az etikai érzület kiforratlansága.36 Természetesen, a világnézet nemcsak az erkölcsi oktatást foglalja magába. Pauler szerint a világnézet oktatásában önmagában nem elégséges a vallási nevelés sem, mivel azt (a világnézetet) tulajdonképp mindegyik tantárgy oktatása során tanítani kell, az adott tudomány jellegének megfelelően. Az egész oktatási és nevelési koncepció egységessége képezi le, fejezi ki a világnézetet, ez adja a tanítás tárgyainak egyfajta tartalmi egységesítését. Itt is tervszerűen kell haladni. Először is világnézeten azon meggyőződéseink összességét értjük, melyek a világra mint egészre vonatkoznak. A világnézet tudománya a bölcselet. Minden nemzedék világnézetébe többé-kevésbé beépülnek a korábbi nemzedékek maradandó belátásai, eszméi, ezért állandóan fejlődésképes. Fontos, hogy az ébredő világnézeti érdeklődést is helyesen irányítsuk, megsejttessük a főbb értékeket, igazságokat, melyek nemcsak ismeretet adnak a világról, hanem megadják a helyes cselekvés és a helyes értékelés szempontjait is.37 Az igazság szeretetére, tiszteletére és meg- vallására kell tehát nevelni és tanítani a növendéket.38 A világnézeti nevelés tartalmát négy kulcsfogalom adja Pauler szerint, s ezek: az igazság (logikai világnézet), fejlődés (ontológiai világnézet), a kötelesség (etikai világnézet) és a szépség (értéktam világnézet). Ezeknek a fogalmaknak a tartalmát kell kifejlesztem a tanítványok tudatában, mivel ezek a kategóriák alkotják az ún. intuitív világnézet alapjait. Ezekre a kategóriákra, illetve a nekik megfelelő realitásokra ugyanis ráébred a gyermek. 34 Vö. Pauler, Á., A világnézet tanítása, in Magyar Paedagogia (1909), 201. 35 Vö. Pauler, Á., A világnézet tanítása, in Magyar Paedagogia (1909), 201. 36 Vö. Pauler, Á., A világnézet tanítása, in Magyar Paedagogia (1909), 202. 37 Vö. Pauler, Á., A világnézet tanítása, in Magyar Paedagogia (1909), 206. 38 Vö. Pauler, A., Az ethikai megismerés természete, Budapest 1907, 132. 164
