Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A család az egyház útja
KRANITZ MIHÁLY A család az egyház útja szág törvényesítette a homoszexuálisok életközösségét. Ez a szabályozás az élet ellen is irányulhat, mégpedig akkor, amikor nem tartja tiszteletben az ember lényegét.96 A gender elmélet pedig nem más, mint az egyén szűkítése a társadalmi szerep kettősségére, vagyis antropológiai redukciomzmus. Általában a. gender már mindenütt jelen van (gender main streaming).97 8. VI. PÁL PÁPA TANÍTÁSA A CSALÁD SZEREPÉRŐL ÉS AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓRÓL VI. Pál pápa az evangelizációról szóló apostoli buzdításában (Euangelii nuntiandi) külön kiemelte a család evangelizáló szerepét, ugyanis minden keresztény családban az egész egyház tükröződik vissza.98 A II. Vatikáni Zsinaton is alkalmazták a családi szentély - család egyház (ecclesiastica domestica) kifejezést.99 A keresztény hitvestársak egymásnak, gyermekeiknek és a család egyéb tagjainak üdvösségére a kegyelem munkatársai és a hit tanúi. A zsinat kiemeli, hogy gyermekeiknek a szülők hirdetik először a hitet; a szülők elsőként nevelik őket a hitéletre. Ezen a ponton a zsinati dekrétum hangsúlyozza, hogy szavukkal és példájukkal a keresztény és apostoli életre készíthetik fel a szülők a gyermekeiket.100 Ugyanezt a gondolatot képviseli az Euangelii nuntiandi apostoli buzdítás is, amikor kijelenti, hogy a család az evangelizálás területe, amelyben az evangéliumot továbbadják, és ahonnan az evangélium szétsugárzik.101 Ezen a ponton az új evangelizációval foglalkozó irat megállapítja, hogy „ahogy egy család tisztában van ezzel a küldetésével, minden tagja befogadja az evangéliumot, és tovább is adja”.11’2 Ezután a szöveg különleges megállapítást tesz: a szülők az evangéliumot nemcsak átadják gyermekeiknek, de tőlük vissza is kapják, amikor látják, hogy élik meg. Az ilyen család sok más családra és egész környezetére kisugározza az evangéliumot.103 Még a vegyes házasságokban élő családok is képesek Krisztust továbbadni gyermekeiknek az egy keresztség teljességében. A dokumentum megjegyzi, hogy a különböző felekezetű szülőknek bármilyen nehéz is a dolguk, igyekezzenek az egység munkálói lenni (unitatis artificesj.104 A családi kapcsolatokban, főképp a szülők gyermekeiket nevelő gesztusában nem pusztán egy belső magatartást kell látni, hanem egy olyan cselekvést, amely kiteljed a társadalmi és kulturális környezetre, mely által valamennyi család gazdagodik, s egyúttal gazdagítja magát a társadalmat és a kultúrát is. A családot és a társadalmat tehát nem lehet két külön valóságnak elgondolni, mert mindkettő a legszorosabban összetartozik. Végső soron ezért beszélhetünk magáról az emberi személyről, mivel az már önmagában kapcsolatot igénylő alany, s a személy önazonosságát sem lehet kapcsolatok nélkül elképzelni.105 96 Art. homoszexuálisok házassága (Aquilino Polaino-Lorente), in Család-lexikon, 545-546. 97 Vö. Peeters, M. A., Le GENDER: au défi des „identitás sans essence”. La réponse de notre identitéfiliale universelle, in Familia et Vita (1-2/2013), 215. Az egyház tanítását az emberről mint „férfiról és nőről” szóló örök igazságról lásd: II. JÁNOS Pál pápa, Mulieris dignitatem (1988), 2, 7, 30, 98 VI. Pál pápa, Evangelii nuntiandi 71 (1975), in A II. Vatikáni Zsinat tanítása, SZÍT, Budapest 1986, 537. 99 Lumen gentium, 11, Apostolicam actuosítatem, 11. 100 Apostolicam actuosítatem, 11. 101 Evangelii nuntiandi, 71. 102 Evangelii nuntiandi, 71. 103 Evangelii nuntiandi, 71. 104 Evangelii nuntiandi, 11. 105 Tettamanzi, D., L’amore di Dio e in mezzo a női, Centro Ambrosiano, Milano 2008, 12—13 (n. 3). 152
