Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)

2013 / 1-2. szám - Benyik György: A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar

hanem éppen azért, mert a történetkntikusok a keresztény hit alapjait támadták, pl. a szűzi foganás vagy a feltámadás kétségbevonásával. Európában H. Lubac27 jezsuita teológus, későbbi bíboros és J. Danielou, az ókeresztény irodalom francia fordításának kiadója a szószerinti értelmezés ellenében igyekezett feléleszteni a patrisztikus allegorikus exegé- zist, ezzel előkészítette az új patnsztikus exegézist, melynek célja a bibliai üzenet kutatása. Főleg a tipológiai jelentés került az érdeklődés középpontjába, mint a bibliai „dolgok” mélyebb jelentését feltáró módszer. H. Richard Niebhur (1894—1962) megjegyzése szerint az 1940-es évektől kezdve jelentős érdeklődés mutatkozik az írások narratív értelmezése iránt.

Az 1950—1965 közötti időben — némileg az új heideggen iskola hatására — egyre többen foglalkoztak a nyelv szerepével. J. M. Robinson és J. H. Cobb28 ezzel kívánták meghaladni a hagyományos bultmanmánus személetet. Másrészt a strukturalista29 nyelv és irodalmi analízis profán irodalomban alkalmazott módszerét befogadta a bibliai értelmezés is.30 Új elem a szövegtani értelmezésnek az a formája, amely nemcsak a szöveggel, hanem annak olvasójával is foglalkozik, mivel úgy tekint a szövegre, mint olyan költői szerkezetre, amely az olvasóban fejti ki hatását. Különösen fontos lesz ez a szemlélet az újabb parabolakutatásban.31 A bibliai nyelvi elemzés és szemantikai háló feltárásának módszerét sokan tanulták James Barrtól.32 A Yale Egyetemhez fűződik számos bibliai hermeneutikai kutatás, többek között Hans W. Frei (1922—1988),33 aki igyekezett vallásos üzenetet kiolvasni a bibliai szövegekből. A narratív elbeszélések értelmezésének her- meneutikáját dolgozta ki. Legismertebb müve a The Eclipse of Biblical Narrative (1974), amely egyben a XVIII-XIX. századi angol és német bibliai hermeneutika összefoglalása. Másik jelentős műve, a The Identity of Jesus Christ (1975) azon fáradozik, hogy egy új knsztológiával hívja fel a figyelmet az evangéliumok elbeszélésének jellegzetességeire.

BENYIK GYÖRGY A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar

27 Henri-Marie de Lubac SJ (1896-1991) az I. világháborúban katona, majd francia jezsuita pap, később bíboros, a XX. század legbefolyásosabb teológusa, a II. Vatikáni Zsinat egyik meghatározó egyénisége. Filozófiát Can- terburyben tanult, teológiát Lyonban, 1929-1961 között a lyoni katolikus egyetemen tanított. Az ókeresztény irodalom francia fordításának - „Sources Chrétietwes” - társkiadója, elsőként foglalkozott a középkori exegézissel (Exégése Médiévale, 1959—1965). 1950-ben néhány könyvét indexre tették (Surnaturel, Corpus mysticum, and Con- naissance de Dieu), és el kellett hagynia az egyetemet és a provinciáját is. 1958-ban térhetett vissza az egyetemre, és 1960-ban XXIII. János bíborossá nevezte ki, és megbízta a II. Vatikáni Zsinat előkészítésével (Lumengentium, Gaudium et spes). Főbb művei: Catholicisme: les aspects sociaux du dogme, 1938, Christ and the Common Destiny of Man (trans. Sheppard, L. & Englund, E.), Ignatius Press, San Francisco 1988; Corpus Mysticum: L’Eucharistie et I’Eglise au moyen age, 1944, Surnaturel, 1946; Exégése médiévale, 1959, 1961, 1964; The Mystery of the Supernatural, 1998; The Drama of Atheist Humanism, 1995. Vö. WOOD, S. K., Spiritual Exegesis and the Church in the Theo- logy of Henri de Lubac, 1998.

28 Biblical tendencies Today: An Introduction to the Post-Bultmanians Washington 1969.

29 A nyelvi strukturalizmus atyjának Ferdinand de Saussure-t tekintik, akinek művét csak halála után publikálták: Cours de linguistiquegénérale (1916).

30 SCHOLES, R., Structuralism in Literature: An Introduction, Yale University Press, New Haven 1974. Patte, D., What is Structural Exegesis?, Fortress Press, Philadelphia 1976. A fenti szerző érdekes strukturalista tanulmányt írt az irgalmas szamaritánus történetéről: An Analysis of Narrative Structure and the Good Samaritan, in Semeia 2 (1974).

31 Tobert, M. A., Perspectives on the Parables, Philadelphia 1979.

32 Vö. Barr, J., The Semantics of Biblical Language, London 1961.

33 Hans Wilhelm Frei (1922—1988) Breslauban született zsidó szülőktől, de evangélikusnak keresztelték, és az 1930-as években Angliába költöztek. Jobban szimpatizált a kvékerekkel, mint az anglikánokkal. A Yale Egyetemen ismerkedett meg H. Richard Niebuhrral, 1945-ben baptista lelkész lett.

14