Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Benyik György: A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar
Ezzel a posztliberális exegéták vezéralakjává lépett elő a Yale Egyetemen George Lind- beck34 és David Kelsey mellett, mivel figyelmét a keresztény közösség számára fontos hermeneutikára irányította. Frei elképzelése szerint bár a bibliai írások tartalmaznak történeti jellegű anyagot, de a felvilágosodástól kezdve elkülönítik a történet mondanivalóját attól, ezzel tagadják az elbeszélés szerepét a teológia bemutatásában. Azt javasolta tehát, hogy a bibliai elbeszéléseket inkább kellene értelmezni a saját fogalmaival, mint a történeti vagy általános fogalmakkal, amelyeket a filozófiában használnak. Az a nézete, hogy a teológiát ezekben az elbeszélésekben a bibliai narratív teológia követelményei szerint kell bemutatni. Stanley Hauerwas (1940—) hermeneutikája mélyen gyökerezik a teológia történetében, hiszen úgy vallja, hogy Aquinói Szent Tamás, Soren Kierkegaard, Karl Barth, Ludwig Wittgenstein és John Howard Yoder hermeneutikájára építi nézeteit.35 Érdekes elgondolása, hogy a szavakat el kell különíteni az egyháztól, illetve arról beszél, hogy a szavaknak joguk van ahhoz, hogy megzavaiják az embereket. Sőt a szavak gyógyító erejéről is beszélt, arról a folyamatról, hogy a szavak nem egyszerűen jelentést hordoznak, hanem beavatkoznak az egyén pszichéjébe. Elkülönítette a halálról való filozófiai beszédet a halál tényétől. David Kelsey (1932—)36 sokat idézett műve, az Eccentric Existence (2009) különösen sokat foglalkozik az Isten-kérdés felvetésének körülményeivel. Aquinói Szent Tamás az Isten-kérdést azért veti fel, hogy választ adjon a világ folyamatosságára. Luther azért, hogy választ adjon szorongására az üdvösség elnyerésével kapcsolatban. A modern kutatók azért foglalkoznak az Isten-kérdéssel, hogy eldöntsék, van-e vagy nincs. Az Istenkérdésre való válaszunk nem lehet azonos az önmagunknak feltett kérdésekre adott válaszokkal. Alapvetően egzisztencialista hermeneutikát fogalmaz meg, és sokat foglalkozik az eszkatologikus valóságra vonatkozó válaszunkkal, többek között a feltámadt testről mondhatókkal. Paul Ricoeur francia származású (1913-2005),37 de a Chicagói Egyetemen kifejtett tevékenysége erősen befolyásolta az amerikai bibliai hermeneutikát. Ricoeurt leginkább A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar BENYIK GYÖRGY 34 George Arthur Lmdbeck (Luoyang, Kína; 1923—) amerikai lutheránus teológus, a posztliberális teológia atyja, aki Kínában született misszionárius szülők gyermekeként. Tanulmányai: Gustav Adolf College (BA, 1943); Yale Egyetem (BD, 1946), Párizs (PhD), Torontó (1955, középkori tanulmányok). Disszertációját John Duns Sco- tusról írta. A II. Vatikáni Zsinaton ökumenikus megfigyelő, 1968—1987 között a zsinat és áTutheran World Federation összekötője. 35 Suffering Presence: Theological Reflections on Medicine, the Mentally Handicapped, and the Church (1986). Christian Existence Today: Essays on Church, World, and Living in Between (1988). Resident Aliens: Life in the Christian Colony (William Willimonnal közös munkája) (1989). Naming the Silence: God, Medicine and the Problem of Suffering (1990). After Christendom: How the Church Is to Behave If Freedom, Justice, and a Christian Nation Are Bad Ideas (1991). 36 David H. Kelsey (1932—) lutheránus professzor a Yale teológiáján. Fokozatai: BD (1958) és PhD (1964). 2011- ben előadásokat tartott a Princeton Egyetem teológiáján. Jelentősebb művei: The Uses of Scripture in Recent Theology (1975); Biblical narrative and theological anthropology (1987). 37 Magyarul megjelent művei: A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása — Bibliai hermeneutika, Her- meneutikai Kutatóközpont, Budapest 1995; Fenomenológia és hermeneutika, Kossuth, Budapest 1997; Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Osiris, Budapest 1999; A természet és a szabályok, Osiris, Budapest 2001 (társszerző: Changeux, J.-P.); Bibliai gondolkodás, Európa, Budapest 2003 (társszerző: Lacocque, A.); Az élő metafora, Osiris, Budapest 2006; Az interpretációk konfliktusa, in A hermeneutika elmélete I (szerk. Fabiny, T.), Szeged 1987, 199-218; Az én és az elbeszélt azonosság, in RiCCEUR, P., Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest 1999; Metafora és filozófia-diskurzus, in Szöveg és interpretáció (szerk. Bacsó, B.), Budapest é. n. [1991], 65-96; Fenomenológia és hermeneutika (összeáll., ford., a tanulmányt és a jegyzeteket írta Mezei, B.), Kossuth, Budapest 1997, 165. Fordítás: Paul Ricoeur és Edmund Husserl egy-egy írása. 15
