Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Benyik György: A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar
Fontos állomás volt a New Jerusalem Bible kiadása 1985-ben, modern angol nyelven, eredeti héber, arám és görög nyelvből fordítva, az eredeti francia La Bible de Jerusalem fel- használásával. Érdemes megemlítem a New Jewish Publication Society of America Versiont, amely zsidó fordítás angolra a maszoréta szöveg alapján. Még körülbelül több mint negyven fordításról kellene megemlékeznünk, ha a teljességre törekednénk. Ez esetben azonban még nem vettük volna számba az egyedi, és nem teljes bibliafordításokat. Az amerikai bibliahasználat egyik jellemzője, hogy — annak ellenére, hogy csak bizonyos fordítókat, csak bizonyos felekezetek fogadnak el, valójában - folyamatosan beleolvasnak más fordításokba, illetve tudományos és népszerű véleményeket mondanak egymás fordításairól. Az angol nyelv nagy olvasótábora és igen változatos kulturális háttere eltérő karikákat eredményez. Ráadásul az Amerikából Afrikába és a Távol-Keletre távozott angol nyelvű baptista és egyéb misszionáriusok is angol Bibliát használnak, és mindez újabb problémát jelent, amikor kapcsolatba lépnek az afrikai nyelvekkel. A legtöbb esetben angol nyelvből fordítják a helyi nyelvre a szöveget. Mindez igen nagy kihívást jelent, ezért létrehoztak egy egész fordítói programot például az afrikai nyelvek számára. Ennek a programnak a lényege, hogy segítse a fordítókat vagy fordítócsoportokat, hogy az eredeti bibliai koncepciókat miként lehet a leghatásosabban megjeleníteni a helyi nyelvekben. Alapvetően tehát a fordításhoz kapcsolódó hermeneutikai kérdésekkel foglalkozik ez a program.25 A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar BENYIK GYÖRGY ÚJ HERMENEUTIKA AZ USA-BAN A bibliai hermeneutika mindig is vitában született meg.26 Legtöbben a Szentírás írott szövegeinek magyarázó elveinek tartják, de nem szabad elfelednünk, hogy a hagyományosan könyvvallásnak tartott zsidók hitvilága az egyiptomi kivonulástól kezdve a babiloni fogságig könyv nélkül létezett. Jézus ugyan számunkra hagyományosan csak a ránk hagyott kánom keresztény iratokból ismerhető meg, de ezen íratok tekintélye soha nem előzte meg Jézus tekintélyét, amely arra indította a kutatókat, hogy a keresztény írások előtti Jézus-képet is kutassák. De a bibliai hermeneutika bonyolultságának igazi oka, hogy szerzőnek tartjuk a kinyilatkoztató Istent és az emberi írót is. A Biblia jelentésének kutatására használják a szövegkritika, történet-, forrás-, forma-, szerkesztés-, kánon-, olvasó közönségi, szociológiai, irodalmi, struktúra-, narratív és a retorikai kritika módszereit. A katolikus egyházban Ágoston, Origenész és Jeromos igen nagy hatással volt a hermeneutika elméletére és gyakorlatára, a középkort uralta az allegorikus, morális és tropologikus értelem. A XIX-XX. században —főleg Richard Simon provokatív munkássága után - a szó szerinti értelmezés felé fordult. Ennek ellenére a XX. században újra figyelem középpontjába kerül az új patrisztikus exegézis. Igaz, az a nézet is általánossá vált, hogy az egyházatyák a szövegekbe újabb értelmet is bevittek. Ez a kettősség az 1950-es években a Biblia értelmezőit két ellentétes táborra osztotta. A fundamentalista exegézis követői a történetkntika elutasításával némileg visszakanyarodtak a korai protestáns exegétákhoz, de furcsa módon már nem voltak dogmaellenesek, mint korábban, 25 Erről a témáról lásd: WARD, J. de-DiNA, E. A., From one Langugage to Another: Functional Equivalence in Bible translation. Magyarul: Egyik nyelvről a másikra. Funkcionális ekvivalencia a bibliafordításban (ford. Pécsük, O.) Kálvin Kiadó, Budapest 2002. 26 Lásd részletesebben Brown, R. E.-Schneiders, S. M., Hermeneutika, in Jeromos Bibliakommentár III, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest 2003, 209—235. 13
