Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Gájer László: Az emberi szabadság katolikus értelmezése XIII. Leó pápa Libertas (1888) enciklikája alapján
Az emberi szabadság katolikus értelmezése XIII. Leó pápa Libertas enciklikája alapján GÁJER LÁSZLÓ könnyen a zsarnoksághoz vezethet. Ez a felfogás a zsarnoki önkény forrása lehet, ugyanakkor a teljes relativizmust is hirdeti, amikor azt tanítja, hogy nincs önmagában jó, vagy rossz, különbségük csupán az emberi értelmezésen múlik.40 A polgári elöljáróknak a hatalom birtokában az a feladatuk, hogy a közjót megvalósítsák. Az pedig nem csupán az állampolgárok külső, anyagi javaira vonatkozik, hanem a lelki és erkölcsi jólétükre is. így az államok vezetői kötelesek figyelembe venni a természeti és az örök törvényt, és így biztosítani az állampolgárok teljes javát. Bölcs törvényeket kell hozniuk, amelyek megegyeznek egy magasabb rendű törvénnyel. A polgári és a lelki hatalom gyakorlásának területe közvetlenül ugyan nem egyezik meg, mégis szükséges, hogy a kettő együttműködjön, és egymás segítségére legyen az állampolgárok teljesebb java érdekében. 4. AZ EGYES SZABADSÁGJOGOK ÉRTÉKELÉSE A KÖRLEVÉLBEN Az alapelvek lefektetése után Leó pápa az egyes modern szabadságjogokat vette sorra, elemezte és illette kritikával. Úgy gondolom, hogy ennek a tárgykörnek ma is reflexió tárgyát kellene képeznie a katolikus gondolkodásban. Ehhez megfelelő, de kissé régies kiindulópontot kínálnak Leó pápa értelmezései. Magyarázatait alább közlöm, jórészt eltekintve azok kommentálásától. A gondolatmenetből érzékletesen kirajzolódik a pápa gondolkodásmódja és írói stílusa, amely éppen ezért beszédes. Az egyes szabadságjogok területén alkalmazott érvrendszere illeszkedik a szabadságról tett alapvetésének szoros és következetes logikájába: Isten felsőbb tekintélye határozza meg az ember és a társadalom szabadságát és ennél fogva a szabadságnak az egyes szabadságjogokban való konkrét megvalósulását is. Mindazok, akik azt állítják, hogy az életet Istenre való tekintet nélkül kell élni, valójában az államot teszik korlátlan és teljhatalmú úrrá, kockáztatva, hogy az megsérti az emberi méltóságot. Leó pápa elsőként a kultusz szabadságával foglalkozott. A fogalmat sokan abban a szélsőséges értelemben használják, miszerint mindenkinek joga van azt a vallást követni, aim neki tetszik, vagy éppen egyik vallást sem követni.41 Ez ellenkezik a vallásosság erényével, amely az igaz vallás gyakorlására sarkall, de dogmatikailag lehetetlen, hiszen több igaz vallás létére engedne következtetni. Ráadásul a vallás meglétének az összes erény gyakorlását tökéletesítenie kell, ezért az erény gyakorlásának elengedhetetlen feltétele az igaz vallás gyakorlása.42 Isten helyes tisztelete minden erény alapja. így a vallás elhagyása 40 „A liberalizmus követői azt várják el, hogy az erkölcsi életben ne legyen semmilyen isteni hatalom, amelynek engedelmeskedniük kell, hanem azt állítják, hogy mindenki önmaga törvénye kell, hogy legyen. Ebből születik meg az az erkölcsbölcselet, amit függetlennek neveznek, és amely a szabadság látszata alatt az akaratot el akarj a tántorítani az isteni törvényeknek való engedelmességtől, és az embernek határtalan szabadságot akar adni.” Libertás, 242. 41 Igazolhatatlan a vallás korlátlan türelmének elve. A vallásszabadság határai ugyanis a józan észben és a természetes erkölcsben gyökereznek. A természetes szabadság nem teijedhet ki olyan mértékben, hogy az erkölcsi szabadságot felrúgja, hiszen akkor felborulna az az erkölcsi rend, melyhez mindenkinek joga van, és a szabadság szabadossággá válna. Az államnak kötelessége ellenezni ezért minden olyan vallást és istentiszteletet, amelyek nem tisztelik az ész és az erkölcs törvényeit... Az hogy a Katolikus Egyház az idők során, helyesen szerzett jogoknál fogva államvallássá lett azért is hasznos, mert a hit egysége hozzájárul az állam egységéhez is. — érvelt Bita Dezső a XIX. század végén. Vö. Bita D., A katholika egyház isteni szervezete, „Hunyadi Mátyás” Intézet, Budapest 1883, 459. 42 „Vallás nélkül nem létezne semmilyen erény a szó valódi értelmében... A vallás... a legfontosabb erény, minden más erényt szabályoz.” Libertas, 245. 129
