Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A Vienne-i Zsinat (1311-1312) határozatainak jelentősége teológiai, kánonjogi és történeti szempontból
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A Vienne-i Zsinat (1311-1312) határozatainak jelentősége... utasításokat nyújtott az ínséget szenvedők étellel, itallal, adományokkal, hospitiumban, valamint lepraházakban történő elhelyezéssel való segítése vonatkozásában.101 ÖSSZEGZÉS A fentebb kifejtett zsinati döntések jól mutatják, hogy a Vienne-i Zsinat — minden külső nyomás ellenére - méltó helyet foglal el az egyetemes zsinatok között. A templomosok tekintetében hozott sajnálatos, a világi befolyástól egyértelműen függő, és a kánoni eljárási rendet figyelmen kívül hagyó intézkedések nem érintik a zsinat egyéb tanbeli és egyházfegyelmi intézkedéseinek tartalmát. Az 1311—1312-ben megtartott zsinat nemcsak, hogy számos dogmatikai kérdést tisztázott, hanem erőteljes befolyást is gyakorolt a későbbi zsinatokra; sőt mivel határozatai a Clementinae-ben kerültek kihirdetésre, így7 azok a későbbiekben a Corpus iuris canonici részévé váltak. IV. Fülöp politikai és katonai intervenciója a zsinat kapcsán, semmiben sem felelt meg a kortárs egyházfegyelem által tartalmazott kánoni előírásoknak, amelyek az egyetemes szintű egyházi jogalkotást és jog- alkalmazást kellő szigorral (a nyugati egyházi jogalkotásban már Nagy Szt. Gergelytől [590-604] fogva kifejezetten is), a világi hatalom befolyásának teljes kizárásával szabályozták. A zsinat szövege erőteljesen kötődik a XII—XIII. századi egyházfegyelmi rendelkezésekhez, amely így az egyházi jogalkotás egységességét mutatja a XII-XIV. században. Az újabb dekretális gyűjtemények megküldése az egyetemek számára (beleértve a Clementinae-1 is), széles körben biztosította az egyetemes kánonjogi előírások egységes érvényesíthetőségét és befolyását az egyes országokba visszatérő, kánonjogi tudományos fokozattal rendelkező jogtudó értelmiségen keresztül egész Európában. ’01 Cotic. Viennense, Decr. 17 (COD 374-376).
