Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Erdő Péter: A bűn és a bűncselekmény. Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében
ERDŐ PÉTER: A bűn és a bűncselekmény. Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében (Pázmány Könyvek 8) Szent István Társulat, Budapest 2013 pp.151 A bűn és a bűncselekmény fogalma két olyan alapvető kérdés, amely végigkíséri az emberiség történetét, sőt a társadalom — egyes tagjai és maga a közösség — életben maradásának biztosításán belül talán a legsajátosabban mutatja az erkölcs és a jog egymáshoz való szoros kötődését. Evvel a belső és erőteljes kapcsolattal különösképpen akkor szembesül az adott korban, földrajzi és kulturális környezetben élő ember, amikor a klasszikus kategóriák elenyészésével a két terület összhangja megbomlik. A kultúra szétesésének újra és újra felbukkanó időszakai jól jellemzik ezt a jelenséget, így a bűn és a bűncselekmény jelentése vizsgálatának bármely korszakban aktuális fontosságát. Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek jelen műve ennek az egyedi viszonynak az alapelveit mutatja be az egyházjog tükrében, a Szentírástól kezdve azokon a forrásokon és értelmezéseken keresztül, amelyek meghatározták és meghatározzák a Katolikus Egyház tan- és fegyelembeli gondolkodását. A kötet műfajilag integránsán illeszkedik a Pázmány Könyvek sorozatába (vö. pl. Waldstein, W., A szívébe ín>a. A természetjog mint az emberi társadalom alapja, Budapest 2012). A bűn és a bűncselekmény fogalmának jogtörténeti és hatályos jogi elemzésével a Szerző kristálytisztán rávilágít ennek a társadalom életében minden korban jelenlévő két princípiumnak az egymástól való el- választhatatlanságára; az erkölcshöz és a joghoz szorosan kötődő tulajdonságaira. Nem az adott emberi közösségtől, kulturális környezettől és történelmi korszaktól függ tehát, hogy szükségesnek ítéli-e meg az erre a fogalompárra irányuló reflexiót. A két princípiumnak a társadalomban való aktív jelenléte objektív módon elengedhetetlen az adott emberi közösség működőképességének fenntartásához. Erdő Péter rámutat, hogy mindez világosan jelzi a világ teremtett mivoltát, amely így hangsúlyosan kifejezi Isten létének nélkülözhetetlenségét az emberiség számára, aki által megalkotott és a valóságban jelenlévő szabályok kötelezik az emberi cselekvést. A kötet hét nagy7 egységre oszlik. Az elsőben a Szerző a kérdés időszerűségére világít rá, amit a legújabb kánonjogtörténeti kutatások vázlatával támaszt alá (11—17). A II. feje107
