Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Erdő Péter: A templomok építésének püspöki engedélyezése
ERDŐ PÉTER A templomok építésének püspöki engedélyezése építési munkához. Már a Compilatio prima és IX. Gergely dekretális-gyűjteménye egyes példányai is egy sajátos változatban hozzák a templomok építéséről szóló címet. Kiegészítik azt a helyreállítás említésével (De ecclesiis aedificandis vel reparandis)59. A XIX-XX. század fordulójának meghatározó kánonjogásza, Franz Xaver Wernz (1842-1914), akit méltán neveznek az utolsó dekretalistának, hiszen impozáns kommentálj át nem sokkal az 1917-es Codex Iuris Canonici előtt adta ki, a templomépítési engedély püspöki megtagadásának megfelelő okai között első helyen említi a kellő anyagi ellátás, dotáció hiányát.60 Ehhez csatolja további lehetséges indok gyanánt azokat az eseteket, amikor az építkezés nyereségvágyból történik, nem pedig az istentisztelet előmozdítására, vagy amikor az új templom létesítése egy már meglévő másik templom iránti igazságosság követelményeit sérti.61 Ez utóbbi esetben az új építmény feljelentésének (novi operis nuntiatio) is helye lehet.62 Wernz a lényeget ragadja meg, amikor kijelenti, hogy a püspök engedélye az építkezéshez sajátosan a templom nyilvános, hivatalos (publica) jellege miatt szükséges. Már a templom fogalmának meghatározásában leszögezi, hogy a közbeszédben és a kánonjogban a templom (ecclesia mint hely) olyan szent épületet jelent, melyet ünnepélyesen felszenteltek vagy legalább sajátos módon megáldottak, és örökös jelleggel az istentisztelet nyilvános, hivatalos (publicus) és ünnepélyes szertartásainak az egész nép számára, a legmagasabb fokon való végzésére rendeltek.63 A templomnak ebből a nyilvános, hivatalos istentiszteletre szóló rendeltetéséből vezeti le, hogy a helyi püspök engedélyét az exempt szerzeteseknek még akkor is ki kell kérniük, ha már meglévő házukhoz új, nyilvános64 templomot kívánnak hozzáépítem.65 4. AZ 1917-ES EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEI Az 1917-es Codex Iuris Canonici a korábbi fegyelmi hagyomány kiértékelését és összefoglalását nyújtja. Külön címet szentel a templomok témájának,66 de nem tárgyalja saját szerkezeti egységben a templomok építését. 1161. kánonjában meghatározást ad a templomokról. Eszerint a templom „szent épület, melyet istentiszteletre rendeltek, főként azzal a céllal, hogy minden hívő használhassa az istentisztelet nyilvános végzésére”.67 A definíció a templom nyilvános istentiszteletre szolgáló mivoltát hangsúlyozza. Az istentisztelet nyilvános végzése elsősorban arra utal, hogy a templom - ellentétben mondjuk a félig nyilvános kápolnával és a magánkápolnával (oratorium semipublicum és oratorium privatum) — minden hívő előtt nyitva áll, aki az istentiszteleten részt kíván venni. Wernz és mások nyomán az 1917-es Codex ben is úgy jelenik meg a templom építéséhez szükséges püspöki (pontosabban a helyi ordináriustól adott) engedély, mint a nyilvános istentiszteletre szóló rendeltetés következménye. A kultusz maga rendelkezik egy bizonyos hivatalos 59 KuTTNER, Index titulorum decretalium 88. 60 Wernz III/2, 81, nr. 430 („si dotatio ecclesiae necessaria desit”). 61 Uo. III/2, 82, nr. 430. 62 Uo.; vő. X 5.32.1,2,4. 63 Uo. III/2, 79, nr. 427. 64 A templom a hatályos egyházjog szerint is fogalmánál fogva a nyilvános, hivatalos, minden hívő számára az isten- tisztelet idején hozzáférhető liturgiára rendelt épület — vő. CIC 1214k. 65 Wernz III/2, 81, nr. 430. 66 Liber III, De rebus; Pars II, De locis et temporibus sacris; Sectio I, De locis sacris; Titulus IX, De ecclesiis. 67 1917-es CIC 1161. k. („aedes sacra divino cultui dedicata, eum potissimum in finem ut omnibus christifidelibus usui sit ad divinum cultum publice exercendum”). TEOLÓGIA 2012/1-2 8
