Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Erdő Péter: A templomok építésének püspöki engedélyezése
A templomok építésének püspöki engedélyezése ERDŐ PETER egyházi jelleggel. Ezért a kisebb közösség vagy akár család számára létesülő kápolnában (,oratorium privatum) való misézéshez is szükséges a püspök engedélye, sőt a rendszeres misézéshez az Apostoli Szentszék indultuma is (vö,1917-es CIC 1195k).68 Az 1162. kánon szerint nem szabad templomot építeni a helyi ordinárius kifejezett, írásbeli beleegyezése nélkül. Az engedélynek (hozzájárulás, consensus) nem elég hallgatólagosnak vagy bennfoglaltnak lennie. Nem elegendő a szóbeli forma sem: írásban kell a hozzájárulást kifejezni. Korunkban különösen nagy súllyal jelentkezik a nagy művészeti értéket képviselő, gyakran régiségénél fogva is becses templomok karbantartásának és felújításának problémája. A műemlékvédelemnek a világi jogalkotásban is nagy figyelmet szentelnek. A templom építésével keletkező felelősség és anyagi terhek sorából méltán emelkedik ki már az 1917-es Egyházi Törvénykönyvben a renoválási terhek kérdése (pl. a székesegyházaké - 1917-es CIC 1186. k. 1. § 2°). így a püspöki engedély feltételei között a kellő anyagi alapok meglétének vizsgálatakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. 5. A HATÁLYOS KÁNONJOGI SZABÁLYOZÁS Témánkban az 1983-ban kiadott Codex Iuris Canonici lényegileg az 1917-es törvénykönyv szabályozását követi. Szintén külön szerkezeti egységet, ha nem is címet, de fejezetet szentel a templomok kérdésének.69 Az engedélyezést megkövetelő norma megfogalmazása alig tér el az 1917-es formától: „Ne építsenek semmiféle templomot a megyéspüspök kifejezett, írásbeli hozzájárulása nélkül.” (1215. k. 1. §; vö. CCEO 870k) Az egyedüli feltűnő eltérés abban áll, hogy az új Codex megyéspüspököt említ helyi ordinárius helyett. Ez tökéletesen megfelel a teológiai alapoknak, hiszen az adott részegyház saját pásztora a megyéspüspök (vö. 38 lk 1. §). Ezzel kizáija, hogy a mai terminológia szerint helyi ordinánusnak számító általános helynökök vagy püspöki helynökök saját hatáskörben ilyen engedélyt adhassanak (vö. 134k 3. §). A helynökök a megyéspüspök külön megbízása alapján adhatnak ilyen engedélyt. Az egyházmegyei kormányzó sem adhat ilyen beleegyezést, hacsak az Apostoli Szentszéktől erre különleges megbízást nem kapott.70 Megadhatják viszont ezt azok, akik a jogban a megyéspüspökkel egyenlő elbírálás alá esnek (vö. 38lk 2. §; 368k). A templom építéséhez hasonlóan püspöki engedély szükséges a már meglévő épület templommá alakításához vagy templomnak való kijelöléséhez is.71 Az előírás a szerzetesi templomok létesítésére is vonatkozik. Ha egy szerzetesintézmény már korábban elnyerte is a megyéspüspök beleegyezését ahhoz, hogy új házat hozzon létre az egyházmegyében vagy a városban, mégis a megyéspüspök engedélyére van szüksége ahhoz, hogy egy meghatározott helyen templomot építsen (1215k 3. §).72 Egyes szerzők az ilyen engedély megtagadására megfelelő oknak minősítik, ha már van plébániatemplom a közelben.73 68 Vö. pl. Sipos, S. (I.), Enchiridion Iuris Canonici, 6Romae 1954, 562, § 147. 69 Liber IV, De Ecclesiae munere sanctificandi; Pars III, De locis et temporibus sacris; Titulus I, De locis sacris; Caput I, De ecclesiis. 70 Vö. Mosconi 251; Kuminetz 187. 71 Vö. Martín de Agar, J. T., ad c. 1215, in Codice di diritto canonico e leggi complementari commentato, Istituto Martin de Azpilcueta dell’Universitá di Navarra, ed. italiana diretta da Arrieta, J. I., Roma 2004, 804; Kuminetz 187. 72 Ebben a tekintetben a keleti katolikus egyházjog eltér a latintól; vö. CCEO 437. k. 1. §; 509. k. 2. §. 73 Krukowski, J., Com. c. 1215, in Exegetical Commentary ont he Code of Canon Law (ed. Marzoa, A.-Miras, J.— Rodríguez-Ocana, R.; English language edition ed. Caparros, E.), Montreal-Chicago 2004, 1814. 9
