Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Erdő Péter: A templomok építésének püspöki engedélyezése
A templomok építésének püspöki engedélyezése ERDŐ PETER a püspök, mind a világi bíró minden módon rá kell, hogy bírja azt, aki egyszer templomot kezdett építeni vagy egy régi templomot renoválni, hogy amit vállalt, fejezze is be, halála esetén pedig örökösei végeztessék el a munkát.50 De a jezsuita szerző továbbkérdez: azt is meg kívánja határozni, hogy milyen nagynak kell lennie a kezdetben biztosított vagyoni alapnak. Olyannak kell lennie - válaszolja -, hogy abból kényelmesen megéljen egy pap és egy szolgálatot teljesítő klerikus, továbbá hogy az őrség díjazása, a világítás és a szent szolgálat biztosítva legyen. Elsősorban termőföldet tart szem előtt, melynek jövedelméből mindezek fedezhetők.51 A püspök utólagos és hallgatólagos engedélyét a templomépítéshez a későbbi szerzők általában nem tartják elegendőnek, mert a munka megindításának előfeltétele a kereszt püspöki kitűzése a helyszínen. Ez alól pedig valóban csak más célra keletkezett meglévő épület átvétele esetén lehet kivételt tenni. Ezt a kiegyensúlyozottabb nézetet már biztos álláspontként hangsúlyozza Anaklet Reiffenstuel (1642—1703), akinek kánonjogi traktátusa évszázadokra meghatározó tekintély volt.52 Reiffenstuel régebbi kánom hagyományra hivatkozva53 a templomépítés püspöki engedélyezésének egy újabb feltételét is kiemeli: a főpásztornak előzetesen meg kell kérdeznie a környező papokat (plébánosokat, templomigazgatókat), hiszen az ő plébániájuk, templomuk működőképességét, lelkipásztori és anyagi fennmaradását veszélyeztetheti újabb templomok építése a közvetlen közelben.54 A püspök előzetes engedélye mindenesetre a templomépítés elkezdésének továbbra is általánosan elfogadott legelső feltétele marad.55 Azt azonban más újkori szerzők — így sajátosan Ludwig Engel (1630—1674) is hangsúlyozzák, hogy az új templom, kápolna vagy akár házi kápolna építése nem okozhat jogsérelmet a már működő plébániatemplom számára. Különösen a püspöknek kell ügyelnie, hogy „ne tűrje” az ilyen sérelmes kultuszhelyek építését. Természetesen az erről alkotott véleményt a püspök az előzetes engedély megadásával, illetve megtagadásával érvényesítheti. Ha viszont valaki a püspök engedélye nélkül a plébániatemplom sérelmére építkezni kezd, a plébános jogosult ezt jelenteni, hogy az illetőnek el kelljen állnia az építéstől, vagy ha tovább folytatja, le kelljen bontania, amit létrehozott.56 Az új templom engedélyezésének ez a feltétele megváltozott intézményes garanciákkal a hatályos egyházfegyelemben is megjelenik. Az újkori fejlődés egyik eredménye, hogy a templomépítés célja, feltételei és így engedélyezése tekintetében egyre világosabban előtérbe kerül e lelkipásztori szempont, egyre határozottabban említik a „hívek lelki javát”.57 A templomok karbantartásának terhe, mely már a korai középkorban fontos szempont volt58, szintén egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyházjogi gondolkodásban. Ennek a fedezetét is előre kell biztosítani ahhoz, hogy a püspöki engedély megadható legyen az 50 AzOR, Pars II, lib. IX, cap. 3, q. 7; ed. Mediolani 1608, 615. 51 Uo. 52 Reiffenstuel, A., Ius Canonicum Universum, Lib. III. tit. 48 nr. 7; ed. Monachii 1706, III, 979. 53 Vö. C. 16 q. 1 c. 43-44. 54 Reiffenstuel, Lib. III. tit. 48 nr. 11; ed. Monachii 1706, III, 979. 55 Reiffenstuel, Lib. III. tit. 48 nr. 4; ed. Monachii 1706, III, 978. 56 Engel, L., Manuale parochorum, Pars I, cap. II, nr. 5; ed. 4Salisburgi 1677, 8, hivatkozással X 5.32.1—2-re és az ahhoz fűzött magyarázatokra. IX. Gergely dekretális-gyűjteménye 5. könyvének 32. címe ugyanis (De novi operis nuntiatione) a törvényes érdek védelmének ezzel a klasszikus esetével foglalkozik. 57 Pl. Aichner, S., Compendium iuris ecclesiastici, '“Brixiae 1905, 725, § 203, nr. 1 („causa iusta bonum spirituale fidelium concernens”). 58 Vö. pl. Conc. Bracaren. (a. 572) c. 2 (C. 10 q. 3 c. 1); Conc. Toletan. XVI (a. 693) c. 5 (C. 10 q. 3 c. 3). TEOLÓGIA 2012/1-2 7
