Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A II. Vatikáni Zsinat ökumenikus pápái
KRANITZ MIHÁLY A II. Vatikáni Zsinat ökumenikus pápái hanem a zsinati szövegek megfogalmazásában is részt vett. A zsinati szövegek - például a Lumen gentium és a Dei Verbum — megfogalmazásában is részt vett.70 Joseph Ratzinger már teológiatanár korában hangsúlyozta, hogy az az ember, aki a lelkiismeretére hallgat, s akinek a lelkiismerete jól fölötte áll mások véleményének, számára valóban eszmény és feladat. Olyan személyiségek, mint Morus Tamás, Newman bíboros, Dietrich Bonhoeffer — számára nagy példaképek.71 A fiatal professzor doktoran- duszaival nem egyenként foglalkozott, hanem hetenként kb. két órát együtt dolgoztak, és sorban mindenkinek elő kellett adma tudását, és késznek kellett lennie megvitatására. Meglátogattak nagy embereket: „Voltunk Congarnál Strasbourgban, Kari Barthnál Bázelben, Kari Rahnert viszont meghívtuk magunkhoz.”72 Azonosság van a communio és az ekklesia fogalma között, mert az egyház egységét csakis communio ként lehet felfogni - jegyzi meg a későbbi zsinati szakértő. A valamennyi közösség közötti communio hitelességét a római sedes apostolicának kell biztosítania. Formai szempontból Jézus Krisztus misztériuma teljességében az egyház egységének oka, s a communio a ható ok, Péter utódának primátusa pedig a conditio sine qua non.73 Az egyházhoz való tartozás a keresztség és az eukarisztiában való részesedés által jön létre. Vannak, akik soha nem részesültek a szentségekben, és vannak, akik befogadták azokat, de eltávolodtak a teljes egyházi communio tói. E botránnyal szemben nyomatékkai hangsúlyozza Ratzinger professzor, hogy a tökéletes egységhez sürgősen meg kell teremteni minden feltételt.74 A Zsinat tanításának feldolgozásához Joseph Ratzinger a Conciliummal való kezdeti együttműködése után 1972-től az új, Communionak elnevezett nemzetközi katolikus folyóiratot alapította meg együtt Hans Urs von Balthasarral, Kari Lehmann-nal, Henri de Lubackal és másokkal, melynek számaiban mintegy hatvan publikációt közölt.75 A II. Vatikáni Zsinat szakértője és a Tübingern Egyetem professzora, Joseph Ratzinger 1966. július 14-én Bambergben a 8Í. Katholikentag alkalmával a zsinat utáni időszak feladatairól tartott, egy ma is megfontolásra alkalmas előadást. Ratzinger kifejtette, hogy egy bizonyos rossz érzés és csalódottság jellemzők a német katolikusokra az egyház zsinat utáni helyzetét illetően. Nézete szerint ez gyakran megtörténik, amikor egy lelkes és emelkedett pillanat után szembesülni kell a sokszor fáradságos hétköznapi kötelességekkel. A világban ugyanakkor nyitott fülekre talált a zsinat ténye, mellyel szemben jóindulatát is éreztette. Most már hosszabb ideje, hogy az egyház visszatért szokásos tevékenységéhez, vagyis az egyház egyház maradt, ám a hit bizonyos értelemben nehezebb, mert bár ezt sokak számára felmutatta, de kevésbé érezhet támogatást. 1962 lelkes óráiban egy 70 Vő. Trippen, NJoseph Ratzinger mint a II. Vatikáni Zsinat közreműködője, in Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat (2007/1-2), 3-7. Josef Frings bíboros tizenkilencszer szólalt fel a II. Vatikáni Zsinaton. Felszólalásaiban pontosan követhetők a ratzingeri gondolatok. A későbbi és végleg elfogadott zsinati szövegekben viszont nagyon sok teológus dolgozott, így nehezebb nyomon követni Ratzinger hozzájárulását. 71 Ratzinger, J., A föld sója. Kereszténység és katolikus egyház az ezredfordulón, SZÍT, Budapest 2005, 53. 72 Uo. 51. Megválasztása után XVI. Benedeket a sajtó azonnal „teológus pápának” nevezte el. Vö. Die anstößige Wahrheit des Glaubens. Das theologische Profil Joseph Ratzingers (szerk. Hopping, H.-Tück, J.-P.), Herder, Freiburg 2005, 7. 73 GalväO, H. de N., Le mystere de l’Eglise dans la théologie Joseph Ratzinger, in Communio XXX, 6 (novembre-dé- cembre 2010), 70. 74 Vö. LThK2, 6, col 180. 75 Die anstößige Wahrheit des Glaubens. Das theologische Profil Joseph Ratzingers (szerk. Hopping, H,—Tück, J.-P.), Herder, Freiburg 2005, 19. A Communio folyóiratról lásd: communio.de; ezen belül lásd az Archiv menüt. XVI. Benedek pápa teológiájáról lásd: KOCH, K., II mistero delgranello di senape. Fondamenti delpensiero teologíco di Benedetto XVI, Lindau, Torino 2012 (337-350: Con Pietro scoprire, riconoscere Cristo. Come ilpapa Benedetto XVI. intende il suo servizio all’unitä). TEOLÓGIA 2i 70
