Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A II. Vatikáni Zsinat ökumenikus pápái
A II. Vatikáni Zsinat ökumenikus pápái KRANITZ MIHÁLY Ez a szempont jelent meg a 2000. évi központi üzenetének gondolatában és a jubileumi év bűnbánati liturgiájában.66 Az egyház mindenkon feladata Krisztus megbízásából az evangélium hirdetése. A keresztény egységtörekvés fontosságának felismerésével és az ökumenizmus katolikus elveinek a meghatározásával a zsinat az örömhír továbbadásának a müvében az ökumenikus szempontokat is figyelembe veszi. Nem lehetne az egyház misszionárius, ha nem lenne egyúttal ökumenikus is. Missziós és ökumenikus lelkiség tehát egyaránt az egyházhoz tartozik.67 A keresztény Európa jövőjét szívén viselő pápa egyik utolsó írásában az Ecclesia in Europa (2003) kezdetű apostoli buzdításában megfogalmazza ökumenikus testamentumát is: „Hálát adunk az Úrnak a remény azon nagy és bátorító jeléért, melyet az ökumenikus mozgalom fejlődése jelent az igazság, a szeretet és a megbékélés távlataiban. A Szentlélek nagy ajándékáról van szó, melyet az európai földrésznek adott. A megkezdett utat folytatni kell, újult lelkesedéssel, határozottabb elszántsággal és minden résztvevő alázatos készségével a kölcsönös megbocsátásra. Örömmel teszem magamévá a szinódusi atyák néhány kifejezését, mert az ökumenikus dialógus fejlődése, melynek legmélyebb alapja Isten Igéjében van, a mai egyház számára nagy remény jele: a keresztények egységének növekedése mindenkinek kölcsönös gyarapodást jelent. Örömmel kell látnunk a dialógusban eddig elért eredményeket mind az ortodox egyházak testvéreivel, mind a reformációból eredő egyházi közösségekkel, felismerve bennük a Szentlélek működésének jelét, melyért dicsérnünk kell az Urat, és hálát kell neki adnunk.”68 8. XVI. BENEDEK PÁPA ÖKUMENIKUS ELKÖTELEZETTSÉGE Joseph Ratzinger (1927-) fundamentálteológusként vált ismertté Josef Frings kölni bíboros (1887—1978) számára, aki 1961 novemberében Genovában tartott előadást a közelgő zsinatról.69 Valójában a gondolat, amelyet elmondott, nem volt más, mint Joseph Ratzinger tanulmánya, melyet csak olaszra kellett fordítani és felolvasni. Az előadás tartalma eljutott XXIII. János pápához, aki kitüntető figyelmével tisztelte meg az elhangzottakat. Frings bíboros teológiai szakértőnek (peritus) vitte magával a fiatal teológust a zsinatra, és mindig megbeszélte munkatársával az egyes ülések témáit, és megfelelő módon tudott felkészülni javaslataival. Ratzinger professzor végül is meghívást kapott a hivatalos zsinati bizottságba, minden általános ülésen részt vehetett, és a nyilvános zsinati bizottságok munkacsoportjaiba is bevonták. így nemcsak személyi tanácsadója volt bíborosának, 66 Vatican II. Un avenir oublié (szerk. Melloni, A.-Théobald, Chr.), Bayard-Concilium, Paris 2005, 90. 67 Egbulefu, J., II rinnovato appello alia chiesa missíonaria, in II Concilio Vaticano II. Recezione e attualita alia luce del Giubileo (a cura di Rino Fisichella), San Paolo, Cinisello Balsamo 2000, 318. II. János Pál pápa ugyancsak fontosnak tartja a missziós és ökumenikus feladatok egységét: „A missziós indíték a keresztény élet legbensőbb természetének sajátja, és ez sugalmazza az ökumenizmust is.” (Redemptoris missio, 1.) 68II.JÁNOS PÁL PÁPA, Ecclesia in Europa 18, SZÍT, Budapest 2003, 26. Víziókra szükségünk van - állapítja meg XVI. Benedek elődjéről —, s ez egy olyan vízió, amely inspirál, és felszólít az ilyen irányú cselekvésre. Vö. Ratzinger, J., A föld sója, SZÍT, Budapest 1997, 193—194. ‘’Joseph Ratzinger 1959-ben kezdte meg teológiatanári munkáját a freisingi szemináriumban, és 1962-ben került a bonni egyetemre. TEOLÓGIA 2012/1-2 69
