Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Filippieknek írt levél Krisztus-himnusza - Fil 2,6-11
A Filippieknek írt levél Krisztus-himnusza - Fii 2,6-11 KOCSIS IMRE ahhoz, ahogy az íz 53,12-ben a Szolga felmagasztalásának bemutatása kezdeti veszi (διά τούτο). Az íz 52,13-ban szereplő ύψωθήσεταί a Fii 2,9-ben levő ύίίερύψοσεν igével hozható összefüggésbe. J. Jeremias a görögben igen szokatlan έαυτόν έκένωσεν formát az íz 53,12 héber szövegére vezeti vissza: IttfDJ.. .myn (heera nafső).42 A felsorolt érvek figyelemre méltóak, de nem minden szempontból meggyőzőek. Először is nem árt tudatosítanunk, hogy a himnuszban egyéb ószövetségi szövegekre nyilvánvalóbb utalások fedezhetők fel, mint a negyedik EbedJHWH énekre. AJ. Jeremias által felvetett kapcsolat az íz 53,12 szövegével nem igazolható, s ezért a kutatók körében nem talált tetszésre. A δούλος főnév voltaképp nem jézus megnevezése, hanem az embervolt jellemzésére szolgál. Ráadásul a szóban forgó ószövetségi szakasz legfontosabb gondolata, az engesztelő halál témája hiányzik a himnuszból. Mindazonáltal nem tagadható, hogy a szabadon vállalt megalázkodás és az Isten által megvalósított felmagasztalás szembeállítása, valamint az engedelmességnek, a halálnak és a megdicsőülés egyetemes elismerésének motívumai összefüggésbe hozhatók az Úr Szolgájáról szóló negyedik énekkel.43 Éppen ezért egyáltalán nem mondható kizártnak, hogy a himnusz szerzője Jézust az Úr Szolgájának tekintette, ám erre a megfogalmazáskor csak rejtett célzásokat tett. A kifejezések megválasztásakor nem egyetlen ószövetségi szövegre támaszkodott. E tekintetben igen megfontolandónak tartjuk O. Hofius meglátását, miszerint az őskeresztények a JHWH egyetemes uralmáról szóló ószövetségi próféciát (íz 45) — amelyre a himnuszban világos utalás van — az Úr Szolgájáról szóló negyedik énekkel egységben olvasták, arra a következtetésre jutva, hogy Isten eszkatologikus királyi uralma a Szolgán keresztül fog megvalósulni.44 3.4. A megszemélyesített Bölcsesség Az a lehetőség is felvetődött, hogy a himnusz szerzőjére azok az ószövetségi szövegek gyakoroltak nagy hatást, amelyek a megszemélyesített Bölcsesség tevékenységéről szólnak.42 43 44 45 A nézet egyik kiemelkedő képviselője, D. Giorgi46 a Bölcsesség könyvére hivatkozik, amelyben a Bölcsesség mellett az Igaz is fontos szerepet kap. A Filippi-levél himnuszában mindkét alak hatása felfedezhető. A 2,6-ban bemutatott preegzisztencia hátterében a Bölcsesség és Isten együttélése (sziidzügia) áll (vö. Bölcs 8,3k; 9,4.9). A preegzisztens Krisztus önkiüresítése a Bölcsesség emberbaráti magatartásával (Bölcs 1,6) hozható összefüggésbe. Az Igaz alakja (Bölcs 3—4) a megalázott és megdicsőült Krisztusban tükröződik. Giorgi szerint a Bölcsesség könyvének Igaza minden egyéni vonást elvesztett, és dokéta jelleget öltött. A Filippi-levél himnusza azért utal erre az alakra, hogy szembeszálljon vele. A himnuszban éppen a valódi embervolt nyer hangsúlyt. Ugyancsak ellentétes a megdicsőült Igaz bemutatása: a Bölcsesség könyvében az Igaz ellenfelei elpusztulnak, a Krisztushimnuszban viszont elismerő vallomást tesznek. 42 Jeremias, J., Philipper 2,7, 310—313. 43 Ezt joggal hangsúlyozza Hofius, O., Christushymnus, 71. 44 Uo. 72. 45 A szövegek rövid áttekintését nyújtja Rózsa, H., Az Ószövetség keletkezése II, SZÍT, Budapest 19962, 374. 46 Giorgi, D., Der vorpauiinische Hymnus Phil 2,6—11, in Zeit und Geschichte (Festschrift R. Bultmann) (szerk. Dinkier, E.), Mohr Siebeck, Tübingen 1964, 263-293. ÍEOLOGSA 201 53