Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Erdő Péter: A templomok építésének püspöki engedélyezése
A templomok építésének püspöki engedélyezése ERDŐ PÉTER Nagy Konstantin uralkodásának idejétől azután nagy lendülettel indult meg a keresztény templomok építése.12 Számos díszes templomot szenteltek Istennek, bár ezt a szokást egyes eretnekek bírálták.13 Fokozatosan oda fejlődött ez az igyekezet, hogy az egyháznak kellett ellenvetéssel élnie egyesek átgondolatlan és önkényes törekvésével szemben, akik szerfelett növelni akarták a templomok és kápolnák számát.14 15 Ennek az egyházi szabályozásnak a korai nyomai nyugaton fellelhetők a VI. Karthágói Zsinat (401) 17. fejezetében,13 az I. Orléans-i Zsinat (511) 17. kánonjában,16 valamint az Epaoni Zsinat (517) 25. kánonjában.17 3. A TEMPLOM LÉTESÍTÉSE ÉS A PÜSPÖK Az antik Rómában a vallás a legfontosabb közügynek számított. Mivel a rómaiak a közjog és a magánjog világos megkülönböztetésére törekedtek, a vallás és a templomok kérdését ebből a szempontból is vizsgálták. Ezeket a témákat hangsúlyozottan a közjog területére sorolták.18 Mindezek alapján érthető, ha a keresztények körében részben a kultusz egyházi tekintetben - majd később civil szempontból is - hivatalos, nyilvános, publicus jellege miatt, részben az eretnek csoportok elkülönülési törekvései nyomán aktuálissá vált a templomok létesítése püspöki ellenőrzésének hangsúlyozása. A Khalkedóni Zsinat (451) 4. kánonja már kifejezetten megtiltja, hogy monostorokat vagy oratóriumokat (templomokat) létesítsenek a helyi püspök tudta nélkül.19 Az egyetemes zsinat rendelkezése később bekerült a Decretum Gratiauiba, és így jelentős hatást gyakorolt a középkori egyházfegyelemre.20 Iustinianus császár egy 545-ben kiadott rendelkezése21 azt írta elő, hogy senki ne építsen templomot, amíg a város püspöke el nem jön, és ki nem tűzi az adott helyen a keresztet. A Gratianusnál szereplő szövegváltozat ehhez hozzáfűzi, hogy a püspök ilyenkor nyilvánosan kijelöli az atrium helyét is. Aki templomot akar építeni, annak előre biztosítania kell azokat az anyagi eszközöket, melyek a templom működéséhez szükségesek (világítás, őrzés, őrök fizetése stb.). Mindez az egyházjogi gyűjteményekbe is felvételt nyert. így a Decretum Gratiani közvetítésével egyik alapja lett a templomok építésével kapcsolatos középkori és újkori egyházfegyelemnek.22 A szövegnek a Decretumbzn szereplő formája is kifejezetten említi, hogy a püspöki jóváhagyáshoz és az építkezés megkezdéséhez már be kell mutatni az adományozó levelet (ostensa donatione).23 12 Vö. Ruzsiczky, É.-Vanyó, L.-Diós, I.-Szuromi, Sz. A., Templom, 825. 13 Vö. pl. Wernz III/2, 80. nr. 429. 14 Uo. 15 A Corpus Iuris Canoniäben D. 1 c. 26 de cons. 16 Uo. C. 16 q. 7 c. 10. 17 Vö. Wernz III/2, 80, nr. 429. 18 Vö. pl. Ziegler, K., Pontifex, in Der kleine Pauly. Lexikon der Antike (Hrsg. Ziegler, K.-Sontheimer, W.), IV, München 1979, 1046-1048. 19 Conciliorum Oecumenicorum Decreta, curantibus Alberigo, G.—Dossetti, J. A,—Joannou, P. P.— Leonarde C.—Prodi, P., 3Bologna 1973, (a továbbiakban: COD) 89 („ne... praeter conscientiam”). 20 C. 18 q. 2 c. 10; ed. Corpus luris Canonici. I. Decretum Magistri Gratiani, ed. Friedberg, Ae., Lipsiae 1879, 832. 21 Nov. 131, 7; ed. Corpus luris Civilis III (ed. Schoell, R.-Kroll, G.), Berolini 1899, 657 („Si quis autem voluerit fabricare venerabile oratorium aut monasterium, praecipimus non aliter inchoandam fabricam nisi locorum sanctissimus episcopus orationem ibi fecerit et venerabilem fixerit crucem”). 22 D. 1 c. 9 de cons.; ed. Friedberg I, 1296 („Nemo ecclesiam edificet ante, quam ciuitatis episcopus ueniat, et ibidem crucem figat, publice atrium designet, et ante prefmiat, qui edificare uult, que ad luminaria et ad custodiam, et stipendia custodum sufficiant”). 3