Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században

BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században Hasonló karriert futott be Julius Morgenstern (1881-1976), aki Strasbourgban, Ber­linben és Heidelbergben tanult. A római katolikus kutatók Párizsban tanultak, mint pél­dául Joseph Bruneau (1866-1933), a Brightoni St.John szeminárium tanára, a konzerva­tív biblikus Henry Poels (1868-1948) pedig Leuvenben szerzett diplomát. Poels feltűnt az Amerikai Katolikus Egyetemen is, egy ideig a Pápai Biblikus Bizottság tagja volt, még­sem vallotta a Pentateuchis egységét. Jóllehet konzervatív kutatónak számított, mégis Né­metországba ment John Gresham Machen (1881—1937), aki a Princeton teológiai szemi­náriumban, Marburgban és Göttingenben tanult. Apjának írt leveléből megtudhatjuk, hogy a német liberális teológia - főleg Wilhelm Hermann professzor tanítása - megzavar­ta a hitét.44 Öt tartják a princetoni teológusok nagy nemzedéke utolsó tagjának, ami azt jelenti, hogy nála a német liberális gondolkodás provokálta ki a konzervatív gondolko­dást,45 így lett nagy hatással a XIX. századi kálvinista és evangéliumi teológiára. Nézeteit Archibald Alexander Hodge és Benjamin Breckinridge Warfield vitte tovább. Utóbbit - annak ellenére, hogy soha nem tanított teológiai fakultáson - Újszövetség-kutatóként tartják számon. Az általa alapított Westminster Theological Seminary most is meghatá­rozza az ortodox presbiterianus egyház teológiáját, újszövetségi görög szövegére alapo­zott szövegkönyve jelenleg is számos kálvinista szemináriumban tananyag. 14. A CHICAGÓI NYILATKOZAT ÉS A SPIRITUS PARACLITUS Érdekes, hogy a tudományos bibliamagyarázati módszerek Észak-Amerikában a konzer­vatív szó szerinti értelmezés követőit erősítették meg. Ennek demonstratív megnyilvánu­lása a chicagói nyilatkozat, amelynek manapság is kb. 30 millió követője van, bár még 1919-ben adták ki. A baptista egyház lelkészeinek többsége csatlakozott a nyilatkozathoz, abból a félelemből kiindulva, hogy a szekuláns bibliakutatás negatív hatással lesz a Biblia vallásos üzenetének kifejtésére. Mindez azért is érdekes, mert ugyan a katolikus egyház­ban XIII. Leó pápa a Providentissimus Deus enciklikájában (1893) felhívta a figyelmet az ún. „felsőbb kritika” veszélyeire. Ennek ellenére kijelentette, hogy a bibliai szerzők a fi­zikai világ leírásakor nem akartak formális tanítást adni. A bibliamagyarázók régi konflik­tusa ez, amelyben a fundamentalisták a természettudomány és a teológia konfliktusát úgy oldották meg, hogy a bibliai teremtéstörténet magyarázatában a Darwin-féle fajok erede­te, illetve az evolúciós elmélettel szálltak szembe. Érdekes módon a katolikus egyházban a XV. Benedek által jegyzett enciklika, a Spiritus paraclitus (1920) kifejezetten ajánlja a modern kritikai módszerek alkalmazását a bibliakutatásban. Ugyanakkor az egyházatyák, tekintélyére is felhívja a figyelmet, mint akik a Biblia üzenetének megfogalmazásában példaértékűt alkottak. A Divinu afflante Spiritu enciklikában XII. Piusz pápa (1943) foly­tatja ezt az elképzelést és ajánlja a katolikus biblikusoknak az eredeti nyelvek tanulmá­nyozását, igaz, a Vulgata tekintélyének megőrzésével. 44 Valószínűleg azokról a nézetekről van szó, amelyet The Communion of the Christian God c. művében tett közzé, amely a XIX. századi német liberális gondolkodás alapkönyvének tekintenek, mely ellen Karl Barth lépett fel a maga dialektikus teológiájában. 45 The Origin of Paul’s Religion (1921) című műve online is olvasható. Christianity and Liberalism (1923), What is faith? (1925), New Testament Greek for Beginners (3. kiadása 1925-ben jelent meg) - ez a műve a leginkább köz­kedvelt az oktatásban. The virgin birth of Christ (1930), The Christian faith in the modern world (1936), The Christian view of man (1937), God transcendent (1949) beszédei gyűjteménye, melyet Ned B. Stonehouse adott ki. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom