Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században BENYIK GYÖRGY Az új felső-kritikai kurzus Németországban egységes elfogadottságot nyert, viszont Észak-Amenkában meglehetős ellenállásba ütközött. Az amerikai egyházi hatóságok elbocsátották az ezt követő kutatókat: a presbiteriánus egyház elbocsátotta Briggset, a déli baptista egyház Crawford Howell Toyt (1836-1919).46 Igaz, Toy később meghívást kapott a Harvardra. 1910 környékén számos bibhakntikust erősen korlátoztak kritikai nézeteikben, azok ugyanis a hagyományos baptista teológiával ütköztek. Princeton volt az egyik kivétel, és az is maradt 1929-ig, amikor is átszervezték, és sokkal nagyobb teológiai szabadságot kapott. A kritikai pozíció a Pentateuchus történelemrekonstrukciójában,47 a dokumentum hipotézisben és a hagyományos szerzők elvetése tekintetében az egyes ószövetségi írások — sőt számos újszövetségi könyv (pl. pasztorális levelek) — esetében nem okozott széles ellenállást az egyházakban. Ettől az időtől kezdve a legtöbb szeminárium Isten igéjének konfesszionáhs hirdetésére korlátozta tevékenységét. Ennek eredményeként növekedett a szakadás a zsidó és a keresztény szemináriumok között a főbb kérdésekben, és ez kiterjedt a zsinagóga és az egyház kapcsolatára is. Mindezek megakadályozták a baloldali modernista nyitást, bebetonozva a jobboldali fundamentalizmust, melynek egyik példája a 12 kötetes protestáns fundamentalista kommentár,48 amelyet 1910 és 1915 között publikáltak, és amely már a kezdetektől érvényesíti ezt a nézőpontot. 15. AZ EGYETEMI OKTATÓK KÜZDELME A FUNDAMENTALIZMUSSAL Benjamin W. Bacon (1896-1928), a Yale Egyetem professzora jó példája annak, hogy miként korlátozta egy, a nyitást szorgalmazó professzort ez a perspektíva. Bacon részben Európában tanult, két évig járt gimnáziumba Coburgban, Németországban, három évig volt a Collége de Génévé hallgatója Svájcban (1872—1877). Miután bachelor diplomát szerzett a Yale Egyetemen, lelkipásztori munkát végzett Connecticutban és New Yorkban 1896-ig, amikor is meghívták a Yale teológiai fakultására. 1897-ben egy hosszú nyári szabadságot töltött Németországban, felkeresvén a német biblikus tudósokat. Harper befolyására Bacon érdeklődni kezdett a Pentateuchus-kútika iránt. 1888—1891 között számos tanulmányt tett közzé Harper periodikájában, a Hebraicában. 1893-ban jelent meg a The Genesis of Genesis, 1894-ben a The Triple Tradition of Exodus. Ebben a tanulmányban teljesen egyetértett a GraGWellhausen dokumentumelmélettel, de mivel témája a Yale Egyetemen az Újszövetség volt, életének hátralévő részében az evangéliumok kutatására koncentrált. 46 Amerikai héber nyelvtudós, aki Norfolkban (Virginia) született 1836-ban. Diplomáját a University of Virginián szerezte 1856-ban, majd Berlinben tanult (1866—1868). Itt került J. Wellhausen hatása alá. 1869—1879 között héberprofesszor volt a Southern Baptist Theological Seminaryban. 1880-tól a héber és a keleti nyelvek tanára lett a Harvard Egyetemen. 1903-ban megkapta a Dexter lecturer-kitüntetést. 47 The History of the Religion of Israel: An Old Testament Primer, American Unitarian Association, Boston 1882; Judaism and Christianity: A Sketch of the Progress of Thought from Old Testament to New Testament, Little Brown, Boston 1891; Esther as Babylonian Goddess, Houghton Mifflin, Boston 1898; A Critical and Exegetical Commentary on the Book of Proverbs, Scribner’s, New York 1899; The Book of the Prophet Ezekiel, Dodd, New York 1899; Introduction to the History of Religions, Ginn, Boston 1913. 48 Vö. A. C. Dixon és Reuben Archer Torrey kiadásában The Fundamentals or The Fundamentals: A Testimony To The Truth címen megjelent esszé kötet, amely kilencven tanulmányt tartalmaz és tizenkét kötetben jelent meg (1910—1915) a Bible Institute of Los Angeles gondozásában. Arra szolgál, hogy az ortodox protestáns terminológiát magyarázza. Széles körben úgy kezelik ezt a sorozatot, mint a fundamentalista mozgalmak legfőbb forrását. .GCsíA 2012/1-2 29
