Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Török Csaba: Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára?
Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára? TÖRÖK CSABA párbeszédre. Mondhatni itt szükségszerű egymásra utaltságról is szó van - ha már mind a (kontinentális) filozófus és a teológus csak egy „szerepét tévesztett költő” hiszen e kettő esetében az adott rendszerben felmerülő kérdések, az ezek tárgyának megfelelő vizsgálódási módszer s az érvelés rendszere igen közel áll egymáshoz. Emellett a teológia és a résztudományok között ez a párbeszédes kapcsolat hasznos és értékes közvetítést is képezhet, különösen azokban az esetekben, amikor a teológia közvetlenül nehezen tud belekapcsolódni a tudományos vitákba (pl. a világ keletkezéséről folytatott eszmecserék terén a filozófiai kozmológia hasznosan közvetít az elméleti fizika és a teremtéstan között). Természetesen a fundamentális teológiának e viszonyrendszerben kivételes és kimagasló szerep jut.43 4. A TEOLÓGIA FILOZÓFIAI TÁVLATAI Az eddigiekben talán kissé borús képet festettünk, amit alátámasztani tűnnek azok a megnyilvánulások, amelyek egy egyszerű képlet szennt működnek: természettudósok kozmológiai kérdéseket kezdenek vizsgálni, innen átsodródnak a metafizika (tagadása) területére, végül elérkeznek a valláskritikához (esetleg társadalomkritikai eszméktől kísérve, kötelezően követendő liberális modelleket felállítva). Az új ateizmus két nagy emblema- tikus alakja ugyanezt az útvonalat követte,44 akárcsak az analitikus bölcselet bizonyos ágaiban felbukkanó, „a tudományra” hivatkozó természettudósok jelentős része. Ezzel együtt is tévedés lenne azt gondolnunk, hogy nincs a filozófiának (sőt adott esetben az analitikus filozófiának) és a teológiának közös távlata. Ennek bizonyítéka a nemrég megjelent Philosophical Theology című kötet, amely e sajátos határterület, inter- diszciplína aktuális állását igyekszik átfogóan bemutatni.45 A számos elismert szerző négy nagy fejezetben járja körül az európai (angolszász és kontinentális) filozófiának, a filozófiai teológia lehetőségének és szükségességének témakörét: 1. teológiai prologumenák, 2. isteni attribútumok, 3. Isten és teremtés, 4. a keresztény filozófiai teológia válogatott témái. Az ötödik fejezetben pedig bemutatják, miként valósul meg a filozófiai teológia a zsidóság, az iszlám és a kínai (konfuciánus) bölcselet keretében.46 Az előszóban a kötet szerkesztői így fogalmaznak: „A XX. század első fele sötét korszak volt a filozófiai teológia számára. A filozófusok körében éles nézetkülönbözőségek fejlődtek ki a filozófiai gondolkodás tulajdonképpeni céljairól és ambícióiról, valamint a filozófiai problémák megközelítésének megfelelő módszereiről. Azonban sok filozófus egyetértett abban, hogy más és más okból kifolyólag, de a filozófia módszerei nem alkalmasak arra, hogy az Istenre vonatkozó, teoretikus szinten érdekes igazságokkal kapcsolatba hozzanak minket.”47 43 „A fundamentális teológiának, melynek sajátos feladata, hogy számot adjon a hitről (vő. lPt 3,15), azt is vállalnia kell, hogy igazolja és kifejtse a hit és a filozófia tudománya közti kapcsolatot” — II. JÄNOS Pál, Fides et ratio, Szent István Társulat, Budapest 1999, nr. 67. 44 S. Hawkingra és R. Dawkinsra gondolunk. 45 The Oxford Handbook of Philosophical Theology (szerk. Flint, Th. P.-Rea, M. C.), Oxford University Press, Oxford-New York (NY) 2009. 46 Érdekes módon az analitikus filozófusok a kereszténységkritikájukat egyetemes valláskritikaként szokták beállítani, holott már az is kérdéses, hogy a kereszténység en bloc egységes filozófiai kritika alá vonható-e (a teológiai rendszerek és módszerek olykor gyökeresen eltérő volta okán)? 47 Flint, Τη. P .—Rea, Μ. C., Introduction, in The Oxford Handbook of Philosophical Theology, 1-7, 1. TEOLÓGIA 2012/3-4 249
