Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században BENYIK GYÖRGY Stuart nézeteit is. Ezt jól tükrözi Rec. Em. E. Channingnak írt levele,29 akinek szent- háromságtani szemléletét karikatúrának tekinti, helyette a saját unitarista szemléletét érvényesíti a Biblia magyarázatában. Az újszövetségi teológiával kapcsolatos nézeteire leginkább Ernest Johann August (1707-1781) német racionalista nyelvész hatott, akinek munkáját30 angolra fordította és legtöbb gondja a figuratív nyelvi formulákkal akadt. Az analogia fidei koncepciót szívesen helyettesítette az analogia scrip túrával vagyis a szentírási szövegek filológiai elemzésével. Véleménye szerint a bibliai szavak értelmezésénél a nyelvészeti értelmet kell keresni, különben bármely obskúrus elképzelést igazolhatunk bibliai idézettel.31 Szintén ő tette közzé G. B. Winner (1789-1858) lipcsei professzor új- szövetségi nyelvtanát angol nyelven.32 Stuart szívesen hagyatkozik a régebbi tübingeni iskolára. Őket szupernaturalistáknak is nevezték Tübingenben, mert nem a racionalista kritériumok alapján magyarázták a Bibliát, mint a racionalisták, akik eleve kizártak minten természetfölötti hatást. Tanításuk az egyetem és a würtenbergi evangélikus egyház szoros kapcsolata miatt szinte hivatalos evangélikus állásponttá vált. Ide tartoztak Gottlob Christian Storr (1746-1805) a Flatt testvérek, ezenkívül igen jelentős volt Friedrich Gottlieb Süskind (1767-1829) és Johann Christian Freednch Steudel (1779-1852) munkássága is. Akadtak néhányan, akik csak rövid ideig tanítottak Tübingenben, mint pl. Wurm, Bahmaer és Kaliber is. E. G. Bengel és unokája J. A. Bengel evangélikus pietista teológusok különösen jelentős hatást tettek a biblikumra. A Magazin fiiir Dogmatik und Moral (1796—), az Archiv für die Theologie und ihre neueste Literatur (1816—), valamint a Zeitschrift für Theolgie (1828—) nagyhatású, Amerikáig ható teológiai orgánumokká váltak ebben az időben. Stuart ugyan polemizál az új-Tübingen iskolával, de csak azokkal, akiket ismer belőle. Tübingenben különösen az evangélikus ortodoxia és a pietizmus tagadásaként jött létre ez a csoport. Nemcsak a filozófiára és a teológiára volt nagy hatással Immanuel Kant munkássága, hanem a racionalista biblikusokra is, aki a természetfölötti fogalmakat csak filozófiai reflexióval voltak képesek átvenni, és ezt követően a vallási élményből pszichológiai élmény lett írásaikban. A bibliai hagyományt igyekeztek leválasztani a későbbi teológiai hagyománytól. Ennek az irányzatnak képviselői a „korszellem” (Zeitgeist) prófétái — Hegel, Hörderlin, Schelhng, valamint Strauss — voltak, és egyben ők képviselték a szupernaturalisták ellenzékét. Az újabb történeti tübingeni iskola képviselőit hagyományosan F. Ch. Baur33 tanítványainak szokták nevezni, akik a korábbiakkal, a szupernaturalis29 Letters to Rev Wm. E. Chaning Containing remarks on his Sermon, Resently Preached and Pubblished in Baltimore (Andover: Fagg and Could 1819 53. 112—113). 30 Institutio interpretis Nov. Test. Leipzig (3. kiadás, 1775) fordítása angolul Elements of Interpretation, Translaated from tha Latin ofJ.A. Ernesti and Accompained vy Notes with and Appendix Containing Extracts from Moms Beck and Keil (ford. Stuart, M.), Mark Newman, Andower 1827. 31 Ld. bővebben: Exegetical Essay on Several Words Realting to Future Punishment, Flagg and Gould, Andower 1830. 32 Winner, G. B., Grammatik des neutestamentlichen Sprachidioms, 1825; angol fordítása: A Grammar of the New Testament Dialect, Gould and Newmann, Andower 1934. 33 Ferdinand Christian Baur (1792-1860) a tübingeni liberális protestáns vallástörténeti iskola megalapítója. 1826- ban a teológiai fakultás tiltakozása ellenére Tübingenbe hívták professzornak. Kezdetben a régi tübingeni iskola ún. transzcendentális irányzatához tartozott, Schleiermacher vallási nézetei hatására változtak meg nézetei a kereszténységről. Döntő hatással volt rá Hegel kultúrfdozófiája. 34 évig élt és kutatott Tübingenben. Dogmatörténeti kutatásai alapján úgy vélte, hogy az ősegyház teológiáját a zsidó és a pogány-keresztény szembenállás határozta meg. Ez a két szélsőség egyenlítődik ki a kánoni írásokban, pl. Pálnál. Csak négy páli levelet fogadott el hitelesnek (Gal, 1—2Kor, Róm), a Jelenések könyvét judaizáló stílusa miatt eredetinek tartotta. Szerinte Márk evangéliuma a legkorábbi. TEOLÓGIA 2012/1-2 23
