Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 3-4. szám - Szennay András: Heinrich Fries Magyarországon - 100 éve született az ökumené munkása

Heinrich Fries Magyarországon - 100 éve született az Ökumene munkása SZENNAY ANDRÁS azt nyújtja az embernek, ami biztos útként vezet élete teljességéhez és üdvösségéhez, evi­lági és örök boldogságához. Fries előadásaiban és publikációiban sosem feledkezett meg arról, hogy gondolataival a hívő vagy hinni akaró ember számára kíván segítséget nyújtani. Teológiájának címzett­jei közé tartozik a kérdező, a bizonytalan, de ugyanakkor hinni kívánó ember is. Soha­sem tévesztette szem elől, hogy a nagyon is „bennfentes nyelű” leszűkíti a megértés határait. Friest mindig szent harag fogta el, ha azt kellett tapasztalnia, hogy az egyházi meg­nyilatkozások - olykor épp csak a nem szerencsés megfogalmazások miatt - több gondot, mint örömet jelentenek az emberek számára. Ilyen irányú tapasztalataira visszagondolva jelentette meg Leiden an der Kirche című könyvét.7 Számos további könyvében széles olvasókörhöz fordult, nagyszámú prédikációs kö­tete jelent meg. Ezek azt igazolják, hogy nemcsak teológus, hanem hitének tanúja és ta­núságtevője is volt. Emberként is, tudósként is nagyfokú toleranciát tanúsított, ám elvei­től a feszültségek sem tántorították el. FŐ MŰVE, A FUNDAMENTALTHEOLOGIE Heinrich Fries 60 könyvet és több mint 1200 tanulmányt publikált. Számos munkáját le­fordították európai nyelvekre. Fundamentális teológiai munkásságát összefoglaló életmű­ve, hatalmas munkája a Fundamentaltheologie,8 Örvendetes, hogy a teológia egy tudós tanítója vette a bátorságot, és egyetlen hatal­mas műben tette közzé kutatásainak, tanítói munkásságának summáját. A kiadási év (1985) érdekessége, hogy három kollégája, Walter Kern, Hermann Josef Pottmeyer és Max Seck- ler szintén ugyanabban az évben indította útjára Handbuch der Fundamentaltheologie című művét. Fnes műve nemcsak a szakkollégák, hanem az egyetemi hallgatók, a lelkipásztor­kodásban elmélyülni kívánók, de még az érdeklődő világiak számára is tanulságos olvas­mány. A fundamentálteológia hagyományos célkitűzésének is megfelelt, mivel az általa kiemelkedő fontosságúnak tartott Péter-levél intését is szem előtt tartotta: „. ..legyetek min­dig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek.” (lPét 3, 15) Fries nagy munkájában elsősorban a bibliai üzenetet akarta közvetíteni, de úgy, hogy a maga által megfogalmazott kérdéseket is megválaszolja. Rendszerében a klasszikus teoló­gia fundamentális felépítését tartja szem előtt. Három, bőséges anyagú részben bontja ki, hogy mit jelent a hit, majd a hit korrelatívumát, a kinyilatkoztatást tárja a vizsgáló elé, vé­gül pedig az egyházról tárgyal, amely a kinyilatkoztatás befogadója és továbbadója. A há­rom nagy gondolatsort a teológiai és nem teológiai irodalom bemutatásával dolgozza föl. Kiemelten szól azokról a fejezetekről, amelyek a hit és kinyilatkoztatás történetiségét tár­gyalják. Fries jeles ismerője és örököse volt a tübingeni teológiai iskolának. Reflexiói nem állnak meg az elvont elveket tárgyaló spekulációknál, hanem a konkrét történelemhez, mindenekelőtt a két szövetséghez és az évszázadokon átívelő hagyományhoz, napjaink értelmezési törekvéseihez kapcsolódnak. 7 Leiden an der Kirche, Freiburg/Brsg.-Basel-Wien, 1989. 8 Fundamentaltheologie, Graz-Wien-Köln, 1985, 579. Lásd még: DDR-kiadás: Fundamentaltheologie (hrsg. v. G. Ster- zinsky), Leipzig, 1985; spanyolul: Teológia fundamental, Barcelona, 1987; olaszul: Teológia fondamentale. Biblioteca di Teológia contemporanea, Brescia, 1987, angolul: Fundamental Tlteology, Washington DC, 1996. TEOLÓGIA 2012/3-4 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom