Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - Erdő Péter: A templomok építésének püspöki engedélyezése

ERDŐ PÉTER A templomok építésének püspöki engedélyezése 1. A TEMPLOMÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK KÉRDÉSE A templomok építéséhez a mai egyházjog szerint előzetes püspöki engedély szükséges. Mi epnek az előírásnak a teológiai forrása és jelentősége? Miben jelölhető meg a történe­ti eredete és hogyan jellemezhető az alakulása az egyházfegyelem és a kánonjogi gondol­kodás fejlődésének évszázadai során? Végül mindezek fényében hogyan körvonalazható pontosan ennek a szabálynak a terjedelme és a jelentése a hatályos egyházjog szerint? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbiakban. Noha a szent helyekről és időkről szóló újabb kánonjogi publikációk kitérnek a templomok építésének engedélyezésére is,1 ám ezt többnyire rövid utalás formájában teszik, részletesebb vizsgálatot nem szentelnek a témának. Nem egyszer viszont behatóan tanulmányozzák a templomokkal kapcsolatos liturgikus és egyházművészeti szempontokat, melyek az előzetes püspöki engedély meg­adásának feltételei is lehetnek. 2. ELŐZMÉNYEK A keresztények kezdetben — mint az Apostolok Cselekedetei beszámol róla — „egy szívvel- lélekkel mindennap állhatatosan megjelentek a templomban. A kenyértörést házanként végezték”.1 2 Tehát a jeruzsálemi templom nyilvános imádságában részt vettek, de az eukarisztia eleinte magánháznál folyt, hiszen az a keresztények legsajátabb szent cselek­1 Pl. MosCA, V., Luoghi e tempi sacri, in AA.W., Lafunzione di santißcare della Chiesa (Quaderni della Mendola 2), Milano 1995, 193—219; Mosconi, M., Chiesa e chiese: le norme canoniche relative alia costruzione di una nuova chiesa, in Quaderni di Diritto Ecclesiale 13 (2000), 248-267; Calvi, M., L’edificio di culto é un “luogo sacro”? La deßnizione ca­nonica di “luogo sacro”, in Quaderni di Diritto Ecclesiale 13 (2000), 228—247; Zahner, W., Kirchengebäude. II. Katho­lisch, in Lexikon für Kirchen- und Staatskirchenrecht, Hrsg, von Campenhausen, A.-Riedel-Spangenberger, I., Se­bőit, R., II, Paderborn-München-Wien—Zürich 2002, 479-480; Bau und Umwandlung religiöser Gebäude (Hrsg. V. Pahud de Mortanges, R.-Zufferey, J. B.), Zürich 2007 (Freiburger Veröffentlichungen zum Religionsrecht 18); Acquaviva, A., I luogi adibiti a culto. U cambiamento di destinazione d’uso e la disciplina normatíva delle cappelle pri­vate apparteneti ad istituti religiosi, in II diritto ecclesiastico 121 (2010), 279—288; KREMER, E.-M., Enteignung von Kir­chengebäuden, Frankfurt a. M. 2010 (Europäische Hochschulschriften — Reihe II, Rechtswissenschaft 5042); KuMl- NETZ G., A szakrális hely és közösség szerepe apasztorációban. Az ecclesia mint épület és mint közösség, in Magyar Sión. Új folyam 5/47 (2011), 177-196. 2 ApCsel 2,46; vö. uo. 5,12. TEOLÓGIA 2012/1-2 * XLV! (2012) 1-14 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom