Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II. rész)
BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II.) tásba helyezte az Újszövetség korának és gondolkodásának, valamint vallási megosztottságának és bibliamagyarázatának hátterét. Sok észak-amerikai kutató kapcsolódott be a tekercsek tanulmányozásába és későbbi publikálásába. 1961-ben Cross a Harvard Egyetemről publikálta a The Ancient Library of Qumrant. Fitzmyer 1966-ban, James H. Charles- worth 1940-ben30 és 1981-ben. Lawrence H. Schiffmann 1983-ban, John J. Collins (1946—)31 1984-ben, Joseph A. Callaway (1920-) 1988-ban publikálta a szövegeket. Az első fakszimile kiadást Robinson segítségével publikálták. Ide kell számítani a magyar származású Vermes Gézát is, akit ekkor már oxfordi professzorként tartottak nyilván. 8. AZ ÓSZÖVETSÉGI APOKRIFEK KUTATÁSA Jellemző, hogyj. H. Charlesworth amerikai kutató szervezte az ószövetségi apokrifek angol kiadását, külön bevezetővel a keresztényeknek és a zsidóknak. A legjelentősebb azonban, hogy ez a kiadás mindegyik apoknfnél ugyanazt a kutatási szempontot érvényesíti: a szövegkiadás és az eredeti nyelv keresése, az írásmű datálásának vitája. Ezenkívül a szöveg teológiai és történeti háttérének feltárásával is foglalkoznak. Vizsgálják az egyes apokrif szövegek teológiai jelentőségét, a kánoni könyvekhez és más apokrif iratokhoz fűződő viszonyát, valamint a szövegek kulturális és irodalmi hatását is. A Duke Egyetemről koordinált kutatás eredménye az a kétkötetes munka, amely kiadói tanácsadói között tudhatta R. E. Brown, W. D. Davies, W. Harrelson, B. M. Metzger, R. E. Murphy és J. Strugnell professzorokat. A kötet az apokaliptikus irodalom és a kapcsolódó iratok bemutatásával kezdődik, nevezetesen a Hénok-irodalom, a Szibilla-jóslatok, az Ezekiel-apokrif a Szofoniás-apokalipszis, Ezdrás negyedik könyve, görög Ezdrás, Ezdrás látomása stb. Majd a testamentumokat veszi sorba, a tizenkét pátriárka testamentumából Mózes, Adám, Abraham, Izsák és Jákob testamentumait ismerteti. A második kötetben jelennek meg a legendák, élükön az Aresteas-levéRel, a Jubileumok könyvével, József és Asenat legendájával, Adám és Éva életével, a Pseudo-Philon írással stb. A bölcsességi és filozófiai irodalom követi, Ahiqar, 3—4 Makkabeusok könyve és Szír Menander írásai zárják ezt a csoportot. A keresztény imakultúra fejlődése szempontjából talán a legérdekesebb gyűjtemény az imák, zsoltárok és ódák gyűjtemény a könyvben. Dávid zsoltárai, Manassze imája és Salamon zsoltárai mellett megjelennek a hellenisztikus zsinagógái imák, József és Jákob imája, valamint Salamon ódái. A kötetet azok a töredékek záiják, amelyeknek bizonyos részei elvesztek: Philo, az epikus költészet, az orphikus költészet, Ezekiel tragédiája, töredékek a pszeudo-görög költőktől. 30 James H. Charlesworth (1940—, St. Petersburg FL USA). Tanulmányait a Duke Grad Schoolban kezdte, PhD- fokozatot 1967-ben szerzett. Tanított a Duke Egyetemen (1969—1984). A vallástörténet professzora, majd a kereszténység eredetével foglalkozott. A Princeton Teológiai Szemináriumban, majd a George L. Colorado Egyetemen az Újszövetség nyelvének és irodalmának a professzora volt. Művei: Jesus and the Dead Sea Scrolls, Doubleday 1992; Graphic Concordance to the Dead Sea Scrolls, Mohr 1991; Jesus Within Judaism, Doubleday 1988. The Old Testament Pseudepigrapha and the New Testmament Cambridge UP 1985. The Old Testament Pseudepgrapha 1-2 k., Doubleday 1983; The Pesudepigrapha and Modem Recearch Scholars, 1977. 31 John J. Collins (1946—). Tudományos fokozatai BA (1967), MA (1969), PhD (1972), tanult a dublini University College-on, tanított a Harvard Egyetemen és a Yale Divinity Schoolban. Témája a második templom zsidósága, a hellenisztikus kor, valamint a holt-tengeri szövegek. Több mint 300 tudományos művet publikált. 2002-ben az SBL elnöke. Jelentősebb művei: Between Athens and Jerusalem: Jewish Identity in the Hellenistic Diaspora (1983); Daniel commentary (1993); The Scepter and the Star. The Messiahs of the Dead Sea Scrolls and Other Ancient Literature (1995); The Bible after Babel: Historical Criticism in a Postmodern Age (2005). 156
