Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II. rész)
Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II.) BENYIK GYÖRGY A kötet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kutatás - a kánoni könyvek mellett, néha azokat megelőzve is — az apokrifek felé fordult, és felértékelte azok történeti szerepét. Elindította azt a tendenciát, hogy a kánonon kívüli könyveket ugyanazon a szinten kezelték, mint a kánoniakat, sőt néhány ideológus magát a kánont is mint a keresztény egyház cenzúráját értelmezte. 9. AZ ÚJSZÖVETSÉG KULTURÁLIS HÁTTERÉNEK KUTATÁSA Észak-Amerikában sokan fáradoztak az Újszövetség hátterének megértésében, különösen vonatkozott ez a görög-római háttérre. Ezen a területen számos kutató vált híressé: Ab- ; rahamj. Malherbe (1930—) és Wayne A. Meeks (1932—)32 a Yale Divinity Schoolból. Malherbe különösen érdeklődött az újszövetségi dokumentumok szociális szemlélete iránt, mint azt közzé is tette a Social Aspects of Early Christianity című írásában (1983). A legtöbb publikációja azonban az ősi hellenisztikus szövegekre irányul, valamint azok irodalmi formájára és filozófiájára (1987, 1989 Id. Fitzgerald, Olbricht és White). Meeks úgy kommentálja a korai egyház szociális hátterét, hogy görög műveket magyaráz, beleértve a .hellenista judaizmust is a maga művében: The First Urban Christians (1983). Ezt teszik a fiatalabb kutatók is, akik a Yale Egyetemen tanultak, Stanley Stowers,33 L. Michael White,34 Ronald Hock (1942—), John Fitzgerald (1948—) és David Balch (1942—). A további kutatók, akiket a szociológiai modell érdekel: Bruce Mehna (1933—, New Testament World Insights front Cultural Atnropology) és Joseph Neyrey (1940—, Paul, in Other Words: A Cultural Reading of His Fetters (1990). 10. A KÁNONKRITIKA, SZINOPTIKUSOK A kánonkritika olyan téma, amely nagy érdeklődésre tart számot Észak-Amerikában. James A. Sanders (1927-) elsőként vetette össze a két fogalmat: Tóra és kánon (1972). Előbb közös hermeneutikai fonalat vélt felfedezni a bibliai anyagban, de ennek sikertelen igazolása után szívesebben használta a hermeneutikai fonal helyett a „kánonkntika” kifejezést.35 Child volt az első, aki ezt a terminológiát mint módszertani megnevezést az újszövetségi könyvek teljes gyűjteményére vonatkoztatta, amelyet írásgyűjteménynek tekintett (vö. Pentateu' 32 Wayne A. Meeks (1932—1954). Tanulmányai: Yale Egyetem (M.A. 1964), Tübingen (PhD. 1965), 1956-1957 között ösztöndíjas, Austin Presbyterian Theological Seminary (B.D. 1956), University of Alabama (B.S. 1953, Physics). Igazán híressé a Yale Egyetem vallástudományos szakán (1969—1973) végzett oktató tevékenységével vált. Tanított más egyetemeken is, és tv-szereplésével is igen népszerűvé tette magát. Szakmai tekintélyét növelte, hogy kiadója volt a Society of Biblical Literature-nek (1989-1993), valamint a Westminster Press (1982-1987) ókeresztény irodalmi sorozatának, illetve társkiadója a Harper’s Bible Commentarynak (1985—1988). SNTS elnök volt (2004—2005). Jelentősebb munkái: Christ is the Question (2006); In Search of the Early Christians: Selected Essays (2002); The Origins of Christian Morality (1993, 1994). A legtöbbet idézett munkája: The First Urban Christians: The Social World of the Apostle Paul (1983). 33 Stanley K. Stowers (1946—) keresztény irodalomtudós, valamint a hellenisztikus filozófiakutatás szakembere, a görög vallás és a kis-ázsiai politikatörténet szakértője. Jelentősebb művei: A Rereading of Romans: Justice, Jews and Gentiles (1994), Letter Writing in Greco-Roman Antiquity (1986), 77?e Diatribe and Paul’s Letter to the Romans (1981). L. Michael White (1949—) amerikai biblikus, szakterülete: a kereszténység kezdetei. Az Institute for the Study of Antiquity and Christian Origins vezetője Texasban az Austin Egyetemen. Jézus korának atlaszát is ő készítette el, valamint a keresztény építészet társadalmi hátterével foglalkozott. Művei: The Social Origins of Christian Architecture (1996-1997); From Jesus to Christianity (2004); Scripting Jesus (2010). TEOLÓGIA 2012/3-4 157
