Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II. rész)
Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II.) BENYIK GYÖRGY temen szerezték PhD-jüket, de egy bizonyos időt töltöttek Rómában is. Ezek a kutatók igen gyorsan elmozdultak a konzervatív nézőponttól a tudományos konszenzusos nézőpont felé. Ennek következtében érdekes viták alakultak ki, például Fitzmyer a pasztorális levelek páli szerzősége mellett érvelt, Brown a kétkötetesJános-kommentáqában (2k. 1966, 1970) János, Zebedeus fia szerzősége mellett állt ki, jóllehet később elvetette ezt az álláspontot. Kevesen isménk Fitzmeyer The Semitic Background of the New Testament című, három kiadást megért, hihetetlenül alapos, máig időszerű munkáját. Elsősorban az Ószövetség újszövetségi használatával foglalkozik, az evangéliumokban megtalálható arám fogalmakra (pl. qorban Mk 7,11/Mt 15,5), a Dávid fia kifejezésre (Mt 22,41-46) stb. koncentrálva. Pál angyaltanának qumráni vonatkozásait is vizsgálja (2Kor 6,14-7,1), sőt a Zsidó-levél Melkizedek képét (Zsid 7,1), valamint az ApCsel-ben lecsapódó lehetséges qumráni hatásokat. Igen érdekes Oxyrhynchus Logosz-himnusza és a Tamás-evangélium kapcsolatának elemzése. Talán elsőként irányította a figyelmet a qumráni irodalom és az ebioniták kapcsolatára. Elemzése hihetetlenül aprólékos, mindig konkrét szövegeket állít szembe egymással. Másik nagy tanulmánya, A Wandering Aramean az Újszövetség arám hátterének kutatására koncentrál. Jézus arám nyelvét vizsgálja, és a görög fordítási hibák mögött megtalálható arám gondolkodási módot veszi górcső alá. Az Újszövetség arám variánsainak összevetésével is hosszan foglalkozik. Részletesen elemzi a Kr. e. I. század Palesztinájának nyelvi összetételét, a latin, görög, arám, héber nyelvhasználatot. Vizsgálja az arám nyelv fejlődésének három fázisát egészen addig, amíg az eredetileg kereskedelmi nyelv a zsinagógái használaton keresztül szent nyelvvé emelkedik. Egészen újszerű megállapításokat tesz a „Küriosz” felségeim értelmezése, illetve az „Emberfia” cím tekintetében. Talán elsőként foglalkozik a targumok közvetítő szerepével az újszövetségi írók számára. Véleménye szerint még az arám levélirodalom is nagy hatással volt a keresztény levélirodalomra. 6. KATOLIKUS BIBLIKUSOK EGYESÜLETE (CBA) Az Amerikai Katolikus Biblikusok Egyesületének (CBA) alapítója Edwin O’Hara23 bíboros volt, az egyesület első nagyobb publikációja a Challoner-Rheims New Testament kiadása a Vulgata alapján 1936-ban. Az ő felkérésére alkották meg programjukat az amerikai kaEgyetemen szerzett, S.S.L. fokozatot a Pontifical Biblical Institute-on Rómában. Oktató munkája mellett kiadói tevékenységet is folytatott, pl. a Biblical Journal és más szakkiadványok kiadója volt. Biblikum, krisztológia és ka- teketika témakörben, valamint a qumráni kutatásban is publikált. Társszerkesztője a New Jerome Biblical Commen- tarynak, kitűnő kutatói képességekkel rendelkezik. Néhány igen jelentős tanulmánya: Spiritual exercises based on Paul’s epistle to the Romans, Paulist Press, New York 1995; Responses to 101 questions on the Dead Sea scrolls, Paulist Press, New York 1992; Scripture, the soul of theology, Paulist Press, New York 1994; To advance the Gospel: New Testament studies, 2nd ed. Grand Rapids, 1998. 23 Edwin Vincent O’Hara (1881—1956) amerikai római katolikus pap volt. Lanesboróban, Minnesota államban született és hét testvére volt. Szülei ír emigránsok voltak, O’Hara a St. Paul’s Seminaryban tanult Oregon Cityben. 1905-ben szentelték pappá, az I. világháborúban katonai lelkész volt. 1917-ben jogász, a legfelső bíróság tagja, alapítója nemzeti katolikus konferenciának. 1930-ban XI. Piusz nevezte ki Kansas City püspökévé. 1939— 1940 között megismerkedett Albert Einstein fizikussal, miután kifejezte, hogy nem tud hinni a személyes Istenben. Püspökségének első tíz évében az egyházmegyében 42 templomot, 31 kápolnát, 24 kollégiumot és főiskolát építtetett, valamint 14 konventet, nyolc szociális intézményt és hat kórházat létesített. Ebből 30 vidéki templom volt, 25 olyan helyen, ahol soha nem volt katolikus templom korábban. Liberális teológusként tartották számon, különösen liturgikus és szociális vonatkozásban, és a laikusok liturgiába való bevonásában. 1954-ben kísérletet tett a Biblia revíziójára. 75 évesen Milánóban halt meg, Kansas Cityben temették el. TEOLÓGIA 2012/3-4 153
